Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
ÖRÖKLÉSI JOG. 271 volna, az átvett vagyonnak évi 6°/0 kamata azonban csak 19 frt 8 krt tesz Törvényes s igy alp.-ek oly kötelezettséget vállaltak magukra, melynek csak ugy tudtak öröklés, volna eleget tenni, ha a kiadásokat vagy a vagyon állagából vagy pedig Törvényes saját vagyonukból tetemes összeggel pótolják. Ily körülmények között tebát osztályrész. a kötött ügylet határozottan visszterhes s ezt fp.-ek kötelesrészük msértése czimén, sikerrel meg nem támadhatják, miért is az e.-biróság Ítélete a kereset főtárgyára vonatkozó részében hhagyandó volt. — Curia: Hhagyja. (92. márcz. 30. 3611/91. Ü. L. 92. 19.) 629. Pécsi tvszék : Fp. keresetének jogalapját azon ügylet képezi, a melylyel néh. atyja D. István összes vagyonát, mely a deresházi 17. és beczefai 147. sz. tjkvekben felvett ingatlanok és 200 frt értékű ingóságokból állott, 1. és 2. rendű alp.-ekre az A. alatt egyszerű másolatban csatolt szerződéssel ajándékozás czimén átruházta, nemkülönben a B. alatt csatolt családi anyakönyvi kivonattal igazolt azon vérségi összeköttetés, amelyben ő az ajándékozóval állott s amelynél fogva az orsz. bir. ért. 4. és 7. §-ai értelmében az ajándék tárgyát képező vagyonból megillető törvényes osztályrészének kiszolgáltatását követelni jogosítva van. Minth. alp.-ek ezen A. alatti szerződés tartalmi valóságát s í 11- azon körülményt, h. az abban körülirt s az átadónak tulajdonát képezett ingó és ingtl.-okat tulajdonul nyerték s birják is. tagadásba nemcsak, h. nem vették, hanem védelmeiket is arra alapítva kifejezetten elismerték s minth. az igazolt vérségi összeköttetés fp. igényét a törvényes osztályrész követeléséhez feltétlenül megállapítja, másrészt alp.-ekre, mint a megajándékozottakra hárult a kötelezettség annak kiszolgáltatására; az orsz. bir. ért. hivatkozott §-ai értelmében, tek., h. az ajándékozó apának fp.-en kívül csak egy leszármazója t. i. 1., 2., 3. és 4. rendű alp.-ek atyja volt s h. ennélfogva a törvényes osztályrész az ajándékozott értéknek ll4-ed részét teszi ki, az ezen 1/i-eá rész arányában a bírói becsű utján 3718 írtban megállapított ingtl. s a szerződés 5. pontja szerint 200 frtot tevő ingóságok értékéhez képest 979 frt 50 krban volt megállapítandó s annak kiadására 1. és 2. rendű alp. feltétlenül, ellenben 5. rendű alp., ki törvényes idézés daczára a perfelvételre meg nem jelent s igy a prts. 112. §-a értelmében a mjelent pertársak védelméhez csatlakozottnak tekintendő, mint az A. alatti szerződés szerint 200 írttal megajándékozott, ezen érték erejéig fp. kereseti kérelméhez képest az esetre, ha 1. és 2. rendű alp. ellen vagyontalanság esetén a kielégítés érvényesíthető nem lenne, marasztalandók voltak. Ellenben 3. és 4. rendű alp. irányában fp. elmozdítandó volt keresetével, mert az A. alatti szerződésben kikötött 200—200 frt ajándékösszeg azon értéket, mely őket esetleg törvényes osztályrész czimén ugyan az ajándék tárgyából megilletné, meg nem, haladja s e részben egyenlő joaalapon állván fp.-sel, őket jogilag szintén megillető összegből fp. köteles részének pótlását nem követelheti. — Az elleniratban A. alatt felszámított 60 frt temetési költség, B. alatt 100 frt ápolási d>j, valamint a C. alatti 3000 frt és D. alatti 100 frt, mint terheknek az adott értékből való leszámítására irányuló kérelemnek sem volt hely adható, mert a temetési költség egyrészt mfelelő bizonyítékkal nem igazoltatott, másrészt pedig a vagyon jövedelméből fedezhető, az ápolás czimén felszámított 100 frt pedig jogalappal annál kevésbé bir, mert azt, h. ezen ápolás valamely kiadással járt, nem is állítják. A vagyonban pedig a szülőkkel együtt történt munkálkodás a családtagot e czimén bármit követelni fel nem jogositia s igy a 15 évi munkálkodásért felszámított 3000 frt mi
