Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
270 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes korláta szerint bir ugyan törvényes j öröklési joggal a törvénytelen gyermek Öröklés. is anyjának vagyonában, de ki nem terjed eme jog a törvénytelen gyermek anyja családtagjának olyan vagyonára, mely az utóbbira, t. i. az anyára annak életében nem szállott, és ahhoz öröklési joga csak akkor nyilt volna meg, ha az az illető családtagot túléli. Ebből következik, h. a kiskorú fp. a kereseti vagyonra nézve öröklési joggal nem bir, mert ez nem anyjának, hanem ezt túlélt atyjának hagyatékát képezi, melyre az anyának öröklési joga annak életében meg nem nyilt. Ugyanazért és mert a törvények és törvényes gyakorlat hivatalból alkalmazandó azon esetre is, ha alp.-ek a perfelvételre meg nem jelentek, fp. keresetével elutasítandó volt. (92. ápr. 21. 6000/91. J. Sz. VI. 566.) Törvényes 627. Veszprémi tsz. : Kiskorú H. R. kötelesrésze 268 frt 70 krban volt osztályrész, megállapítandó : mert perbeli felek előadása és a hagyatéki iratok szerint az örökhagyó H. J.-nak négy gyermeke volt, névszerint az I., II., III.-r. alp.-ek és a fp. által képviselt kisk. H. R. Mivel pedig az örökhagyó az A) a. mellékelt 1885. ápr. 17-én kelt végrendeletében összes javait az I., II., Ill.-r. alp.-eknek hagyta, IV.-r. alp. pedig azok holtiglani haszonélvezetét és fp.-i kiskorúak csupán 100 frtot, anyja halála után azonban a terhek levonása után a tiszta hagyaték 2149 frt 60 kr. értéket tesz ki, mely értékből fp. kiskorút tves örökösödés esetén lU rész vagyis 537 frt 40 kr. illetné, kötelesrésze pedig ennek fele, vagyis 268 frt 70 kr. és minth. örökhagyó A) a. végrendelete a fp.-i kisk. kötelesrészét sérti, ennélfogva az A) a. végrendelet annyiban, amennyiben fp. kiskorú kötelesrészét sérti, semmisnél: kimondandó és alp.-ek a fp.-i kisk. megállapított kötelesrészének s az örökhagyó halálától számítandó kamatainak mfizetésére a reájuk szállott örökség erejéig kötelezendők voltak, mert a kötelesrész nem terhelheti. — Curia : Hhagyja, mert a szükségörököst a tves osztályrész minden tehertől menten az örökség mnyilta vagyis az örökhagyó halála napjától illetvén meg, ezen tves osztályrész sem a jelen perben beidézett IV.-r. alp. özvegyi joga, sem az örökhagyónak az özvegyi haszonélvezetre vonatkozó végrendeleti intézkedése által nem korlátozható és miután a kötelesrész nem természetben, hanem készpénzben szolgáltatandó ki, a fp. tves osztályrésze után megillető hasznot helyettesitő 6°/0 kamat, az örökhagyó halálától vagyis 1885. ápr. 18-tól számítva helyesen lett megítélve. (92. jun. 2. 9911/91. Ü. L. 92. 30.) 628. Kecskeméti tsz: A fp.-ek által B) a. csatolt szerződés, melynél fogva G. M. örökhagyó alp.-ekre két követelést 338 frt értékben átruház azon kötelezettség mellett, h. alp.-ek őt élte fogytáig eltartsák, nem ajándékozási, hanem terhes szerencse-szerződés. Minth. pedig az országbírói értekezlet 4. §-a szerint az élők közt tett szerződések az örökösök által meg nem támadhatók és egyedül az ajándékozási jog van a tves osztályrész által korlátolva, ennélfogva tek., h. alp.-ek R. J., V. R. és R. M. tanukkal perrendszeriien beigazolták, h. örökhagyót holta napjáig eltartották és e szerint a B) a.-ban elvállalt szerződési kötelezettségüknek eleget tettek és igy a szerződés teljesítéséből eredt jogaikban fp.-ek által mtámadhatók nem lévén, fp.-eket keresetükkel elutasítani kellett. — Bp. tábla: A tves osztályrész kiegészítését a leszármazó egyenes örökösök csak ajándékozás eseteiben jogositvák követelni, a B) a. szerződés azonban az ajándékozási szerződésnek nem tekinthető, mert abban alp.-ek az örökhagyónak életfogytiglani tartását vállalták el, ez a tartás pedig a becsüsök szerint évente 108 frtba került
