Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
268 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes seket a perköltségek fizetésére kötelezni kellett. (90. okt. 20. 3250.) — öröklés. Curia: Hhagyja. Mert a csatolt telekjegyzőkönyvekből kitűnik, h. a kérÖzvegyi jog. déses ingatlannak tulajdonosa alp.-ek atyja B. B. volt. az sem vitás a peres felek között, h. B. B.-né, szül. S. J. fp.-ek nagynénje a kérdéses ingatlanokat elhunytáig özvegyi jogon birta, az özvegyi jog mszüntével pedig alp.-ek a parlagon álló földet elfoglalták, amit, hazai törvényeink és törvénygyakorlataink értelmében, nem kötelező hagyatéki eljárás mellőzésével ipso jure öröklés elvénél fogva tehettek. Mig ellenben felp.-ek keresete nélkülözi a jogos alapot, mivel az lényegileg oda irányul, h. egy már mszünt személyes jog harmadik személyek által továbbá is ne gyakoroltassék a tulajdonosok ellenében. (91. aug. 13. 6207. J. 91. 141.) 024. Curia: Alp. viszonkeresetének hitbérre s özvegyi jogra irányzott részével egészen elutasittatik. Ind.: A tekintetben, h. fp. néhai Sz. F. végrendeletének érvénytelenítésével irányzott keresetével elutasittatott s a hagyatéki ügy az érvényesnek elismert végrendelet alapján és értelmében rendeztetett, valamint, h. a perköltség kölcsönösen mszüntettetett. a m.-bíróság Ítélete e rendelkezéseinek mfelelő indokaiból s azért hagyatott helyben : mert a végrendelet érvényben tartásából jogszerűen következik az, h. az öröklési viszonyok annak alapján és értelmében rendeltessenek s annak, h. e rendezés e perben mtétessék, semmi akadálya nincs, de külömben is ez a peres felek egyikére sem sérelmes Ami az alp. által viszonkeresetileg követelt hitbért és özvegyi jogot illeti, ahhoz. h. alp. 40 frt hitbért s özvegyi jogot a hagyatéki javakból egy gyermekrésznek haszonélvezetét a törvény alapján jogszerűen követelheti, szó sem féi'het ugyan; minth. azonban az özvegy az említett czimeken csak akkor támaszthat követelést, ha arra nézve a férj végrendelete alapján kielégitést nem nyer és minth. alp. a részére tett hagyomány értékében ugy hitbérére, mint özvegyi jogára fedezetet nyert: ugyanő hitbérét és özvegyi jogát külön követelni annál kevésbé jogosult, mert az örökségre bármi czimen érdekeltek a végrendeletet vagy elfogadni vagy visszautasítani tartoznak s egy érdekeltnek sem áll jogában annak rá nézve kedvező rendelkezését elfogadni s e mellett törvényen alapuló külön igényt érvényesíteni. Alp. pedig férjének végrendeletét elfogadván, az abban részére tett hagyománynyal a hagyaték ellen támasztható minden igényiére kielégitettnek tekintendő ; de a hagyománynyal. ugy hitbér. mint özvegyi jogi igényére ki is van elégítve. Mert járna neki hitbér fejében 40 frt s özvegyi jog fejében az örökhagyó után az időközben elhalt méhmagzattal együtt, ki az apa után ismét örökölt. 3 gyermek maradván, 742 frt 45 kr. érték V* részének 185 frt 61 krnak haszonélvezete; kap pedig összesen 242 frt 45 krt teljes tulajdonjoggal, tehát többet, mint amennyit a törvény alapján követelhetne. (92. ápr. 28. 4651/91. J. Sz. VI. 707.) Törvénytelen 625. Zilahi tsz. : A végrendeletet elottemező tanuk, kik mindnyájan gyermek tör- Írástudó egyének, összhangzólag mindnyájan azt igazolják, h. a végrendelet vényes örök- kiállításánál együtt voltak jelen s annak Írásba foglalása után, az ágyban lése. fekvő, de teljesen ép észszel biró örökhagyó az okiratnak teljes tartalom szerinti leolvasása alkalmával kijelentette, h. az helyesen van felvéve, az az ő végakaratát tartalmazza s ennek mtörténtével kézjegyével megerősítette. Annyiban mutatkozik csakis szabálytalannak a mtámadolt végrendelet, amennyiben az 1876 : XVI. t.-cz. 6. §-ában előirt záradék nem külön tanúsítvány alakjában van kiállítva s a tanuk által aláírva, hanem magába a
