Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

ÖRÖKLÉSI JOG. 265 kapcsolatos ügyekre szorítkozik, miből következik, h. az örökösödési igények érvényesítésére s e czélból perek indítására, tekintve, h. az a vagyonkezelés fogalma alá nem vonható, az elitéltetés miatt gondnokság alá helyezettnek árvaszékileg kirendelt gondnoka nem jogosult, hanem az e tekintetben szükséges lépések mtételére a cselekvési képességében nem korlátozott gondnokolt maga van hivatva ennélfogva az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-nak k) pontja alapján az e.-bírósági ítéletet az azt megelőző peres eljárással együtt megsemmisíteni s a kereset visszaadását elrendelni kellett. (91. decz. 1. 45.925. Ü. L. 91. 52.) 617. Curia: Az általános örökössel szemben a távolabbi vérrokonnak csak különleges (singularis) öröklési joga lehet abban a vagyonban vagy értékben, mely az örökhagyóra vele közös törzsről származott. Az örökhagyó egyéb vagyonában azonban őt törvényes öröklési jog meg nem illetvén, az az iránt intézkedő végrendelet érvényének mtámadására kereseti joggal sem bir. (92. jun. 9. 9043|91. C. L. 92. 30.) 618. Curia : Az oldalági törvényes örökösödési jog mbirálásánál nemcsak a törvényes örökösödést követelőnek leszármazása, illetőleg vérségi összeköttetése az örökhagyóval, hanem az örökség tárgyát képező hagyatéki vagyon eredete is törvényszerűen bebizonyítandó. (91. nov. 24. 2057. J. Sz. VI. 56.) 619. Győri tábla: Az ágy- és asztaltól való elválasztással az örökhagyó és neje között fennállolt életközösség és ebből folyó jogviszony mszünt, tehát megszűnt a hitvestársi öröklésnek jogalapja is. (49|91. Ö. L. 91. 28.) 620. Bp. tábla: Az e.-birói ítéletnek azt a felebbezett részét, amely szerint az e.-bíróság II. r. alp.-nek Julianna nevű kisk. leányát a néh. id. K. G. örököséül el nem ismerte, a tábla azért hagyta helyben, mert a kisk. néh. id. K. G.-nak elhalálozásától számított 10 hónap eltelte után születvén törvényesnek, illetve a néhai id. K. G.-tól származottnak nem vélelmezhető és ez a jogi és törvényi vélelem az ellenkezőnek bizonyítását sem engedi meg. Az e.-biróság ítéletének II. r. alp. özvegyi jogára vonatkozó részét a tábla azért változtatta meg és ennek az alp.-nek özvegyi haszonélvezeti jogát az özvegység tartamára és a néh. K. G. hagyatékának 1'- részére azért állapította meg : mert ez az alp. özvegyi haszonélvezeti jogát a végrendeletek alapján kérte ugyan megállapittatni és a törvény szerint őt megillető jogra nem hivatkozott ugyan, de ebben a kérelemben a törvényes özvegyi jogra vonatkozó kérelem is, mint kevesebbre irányult, benfoglaltnak tekintendő • mert továbbá a II. rendű alp.-t, mint az elhaltnak második nejét, az első nőtől 4 gyermek maradván, az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a szerint egy gyermekrésznek haszonélvezete, vagi/is a hagyaték y4 részének használati joga illeti. (90. jan. 17. 34,337.) — Curia : Hhagyja azért is, mert az a körülmény, h. I. rendű alp. özvegysége tartama alatt törvénytelen ágyból gyermeket szült, a törvényen alapuló özvegyi jog msziintetését még nem vonja maga után. (91. jun. 2. 8410/90. J. Sz. V. 207.) 621. Bp. tábla: Az e.-biróság ítéletének azt a felebbezelt részét, amelylyel az e.-biróság az I. r. alp.-nek özvegyi jogát nem korlátolta, a fp.-t az I. r. alp. javára 18 írt szűnt haszonban marasztalta, a fp.-t és a II. r. alp.-t az I. r. alp. javára 40 frt hitbérben és 8 frt hagyaték-tárgyalási költségben marasztalta, az I. r. alp. javára a viszonkeresetileg követelt öszHagyaték. Törvényes öröklés. Oldalrokonok öröklése.