Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

266 ÖRÖKLÉSI JOG. szegek után kamatot nem itélt, hhagyni kellett, mert az I. r. alp., aki özvegyi jogon a hagyatéki összes javakat különben is haszonélvezte, a részére megítélt viszonkereseti követelések tekintetében nem olyan hitelező, aki azok után a követelések után kamatokat is igényelhetne és mert a kamatok a hagyatéki tömeg terhei lennének, következésképpen a haszonélvezőt magát terhelnék. A fp. beismerte azt, h. az örökhagyó halálakor létezett búzakészletnek felerésze az I. r. alp.-nek tulajdona, azonban a fp. vitatja azt, h. a kérdéses időben 20 kiló buza volt és minlh. csak 10 kiló buza leltároztatott, az I. r. alp.-t megillető fele része a hagyatéki tömegbe nem vonatott. A fp. ezt az állítását semmivel sem bizonyitotta be, sőt a leltárnak az a kitétele, h. a 10 kiló buza egészen felvétetik, arra enged következtetést, h. az örökhagyó halálakor összesen csak 10 kiló búzakészlet volt. Az a körülmény, h. az I. r. alp. a lel tárt észrevétel nélkül aláirta, nem fosztja meg az I. r. alp.-t attól, h. a leltárt utóbb kifogásolja, amint ezt az I. r. alp. már az örökösödési eljárásnál tette is. Ehhez járul, h. a pernek adatai szerint a kérdéses 10 kiló buza az örökhagyó és az I. r. alp. tulajdonát tevő ingatlanon termett, h. a haszonélvezet és a vagyonkezelés fogalmánál fogva az a búzakészlet külömben sem törzsvagyon, következésképpen az I. r. alp. már özvegyi jogánál fogva is annak a búzának szükségszerű felhasználásától el nem tiltható és erre a felhasználásra mint résztulajdonos jogosult. Az I. r. alp. özvegyi jogánál fogva a hagyatéki ingókat is haszonélvezi és habár nincs kizárva az, h. a haszonélvező a haszonélvezet tárgyát tevő ingók erejéig biztosíték nyújtására esetleg köteleztessék, jelenleg nem forognak fenn és nem is állíttattak az örökösök részéről olyan körülmények, amelyekkel indokolni lehelne azt, h. az J. r. alp. a hagyatéki ingók erejéig biztosítéknak nyújtására köteleztessék. A fp. nem tagadta azt, h. az I. r. alp. a 30 frt temetési, 20 frt gyógyítási és 6 frt leltározási költséget kifizette, azonban vitatja azt, h. ezek a költségek a hagyatéki tömeg jövedelmét terhelik. Ezek a költségek a hagyatéki tömegnek nem folyó kiadásai, hanem adósságai, következésképpen az I. r. alp. azokat a költségeket a hagyatéki tömeg jövedelméből viselni nem köteles, hanem jogosult arra, h. azok a költségek neki a hagyatéki tömeg atlagából mtérittessenek. Ezekből az okokból tehát az e.-biróság Ítéletének mváltvztatásával, a leltár 17. tétel száma alatt felvett 10 kiló búzának fele részét a hagyatéki vagyonból kihagyni és az í. r. alp. tulajdonának kimondani, a hagyatéki ingók értékének az I. r. alp. részéről birói letétbe helyezését mellőzni, végül az I. r. alp.-nek viszonkeresetét további 50 frt erejéig a hagyatéki tömeg irányában megítélni kellett, stb. (90. ápr. 16. 27689.) — Curia : Mváltoztatandó volt az alsó bíróságok ítéleteinek az I. r. alp. által elvont haszon czimén támasztolt viszonkövetelésre vonatkozó része, mert alp. azt, h. fp. a hagyatéki ingatlanokat, vagy azok egy részét alp.-tői önhatalmúlag elfoglalta volna, nem bizonyitotta, amennyiben pedig fp. K. J., mint kisk. fiának s néh. F. J. egyik örökösének törvényes képviselőjr, a hagyatékhoz tartozó ingatlanok egy részét egyik évben használta, jóhiszemű birtokosnak levén tekintendő, a beszedett jövedelmet mtériteni nem köteles. A hagyatékhoz tartozó ingóságok haszonélvezete özvegyi jogánál fogva az özvegyet illetvén s a használat folytán azok természetben mtarthatók nem levén, de azok egy része az özvegynek a hagyatékkal közös tulajdonát képezvén, ugy az özvegyre, mint az örökösökre legelőnyösebbnek mutatkozik, ha azok az özvegy által kor-