Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

ÖRÖKLÉSI JOG. 263 612. Bp. tábla: Az a körülmény, h. H. Antal örökhagyó a keresetben Hagyaték. emiitett árukat meg- és átvette s azoknak, összegére nézve nem kifogásolt, Örökös fele­vételárával jp.-nek adósa maradt, igazolva van azzal, h. alp.-ek, ill. tves lőssége a ha­képviselőik, fp. kereseti vélelár követelését H. Antal hagyatéki leltárába gyatéki ter­tartozásként felvétették s még csak az a kérdés oldandó meg, h. H. Antal hekért. örökhagyónak fentebb emiitett kiskorú gyermekei, kiket fp. a 9370/89. sz. tárgyalási jkvben örökösökként, özv. H. Antalné kizárásával, mjelölt az örökhagyó tartozásáért felelősséggel tartoznak-e? A 7562/90. sz. kérvény­nyel beterjesztett hagyatéki leltárból kitűnik, h. alp.-ek 429 frtőOkr. értékű ingókat örököltek H. Antal után, melynek tljdonát a gyámhatóság a NB. a­határozat szerint állítólag kifizetett hagyatéki adósságok fejében özv. H. Antalnének engedte át, s ez utóbbi körülményre támaszkodva alp.-ek azt vitatják, h. mit sem örököltek s az örökhagyó hitelezőinek kielégitésével nem tartoznak. Tek. azonban, h. H. Antal örökhagyónak örökösei a hagya­téki hitelezőknek a hagyatéki vagyonnal, ill. a hagyatéki vagyon elidegenítése esetén, ennek értéke, jelenleg tehát 429 frt 50 kr. erejéig felelősek, mely összeg fp. kereseti követelését teljesen fedezi; tek., h. a gyámnak és gyám­hatóságnak az a ténye, h. a hagyatéki vagyont elidegenítette, a képviselt örö­kösök tényének tekintendő; tek., h. az a körülmény, h. a hagyatéki leltár szeriot a hagyatéki vagyont a hagyatéki adósságok felülmúlják, s h. a gyám és gyámhatóság a hagyatéki vagyont a hagyatéki adósságok egy részének kielégitése czéljából idegenitette el, az örökösök felelősségét a ki nem elé­gített hagyatéki hitelezők irányában meg nem szünteti; mert az örökös, tehát annak nevében eljáró képviselő is, nincs jogosítva az örökhagyó egyes hitelezőit önkényes sorrendben s a többi hitelező kárával kielégíteni, hanem, ha a hagyatéki adósságok a vagyont mhaladják, a hagyaték ellen, ha szemé­lyes felelősségtől menekülni akar, csődöt kell kérnie; tek., h. az a körülmény, h. alp.-ek a hagyatéki vagyont maguknak át nem adatták, szintén nem szünteti meg a hagyatéki adósságokért való felelősségüket, mivel éppen azzal, h. a hagyatéki vagyont az örökösök, ill. nevükben cselekvő képvi­selőik elidegenítették s arról intézkedtek, egyúttal a hagyatéki vagyont örö­kösökként elfogadták : alp.-eket a kereseti követelésben s külön kifogással meg nem támadott késedelmi kamatokban el kellett marasztalni. (91. febr. 11. 4943/90.) — Curia : Hhagyja, mert a hagyatéki tartozások sorába leltá­rilag felvett kereseti követelés alp. által a leltár tartalma szerint nem mint per alatt álló, tehát nem mint vitás, hanem mint olyan jelöltetett meg, mely a hagyatékot feltétlenül terheli. (92. márcz. 11. 617/91. Ü. L. 92. 16.) 613. Temesvári tábla: Oly ítélet alapján, mely által az örökös örök­sége (örökhagyó hagyatéka) erejéig marasztaltatott a nélkül, h. az örökség (a hagyaték) misége és mennyisége az Ítéletben közelebbről mhatároztatott volna : a végrehajtás el nem rendelhető. — Indokok : A polg. prts. 249. §-a szerint a felek jogai és kötelességei az Ítéletben pontosan megállapitandók ; s a 256. §. szerint minden Ítélet akként szerkesztendő, h. az végrehajtható legyen, és még akkor is határozott utasítást foglaljon magában, midőn egyes kérdések eldöntése vagy a marasztalási összeg kitudása a végrehaj­tási eljárás folyamán eszközlendő. E rendelkezések folytán kell, h. a végre­hajtás az ítéletnek minden vitás kérdéstől ment, egyszerű foganatosítása legyen, következőleg az ítélet végrehajthatóságának hivatalból vizsgálandó kérdése már az ítélet hozatalát megelőző peres eljárásban megoldandó s

Next

/
Thumbnails
Contents