Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 257 h. a gyámság fp. édes anyját illetvén, arról h. férjhezmtnetele után miként Kiskorú vakezelte fp, apai örökségét, csak ő felelős, nem lehet számadástételre, sem a gyonának kejövedelemnek mtéritésére második férjét, ül. annak örököseit szorítani, csupán zelése. azért, mert a vele együtt házasságban élö nejének saját vagy gyámsága alatt álló fia vagyonának kezelésébe befolyt, mivel azt nem saját személyében, hanem neje. fp. most is életben levő anyjának beleegyezése folytán tehette. (92. febr. 11. 7625/91. Ü. L. 92. 10.) 601. Curia: Tekintve, h. 1881 nov. 1-én 3263. sz. a. kelt igazság- Gondnokság, ügyministeri rendelet 38. §. értelmében a gondnokság alá helyezésnél, még Eljárás gondha az tljárás kereset alapján indíttatott is meg, az idézett rendelet 10—16. %-ai nokság alá bekell, h. alkalmazást nyerjenek ; tekintve pedig, h. ezek szerint a tárgyalásnál hjezésnél. a sommás eljárásra vonatkozó szabályok követendők, s a tárgyalás törvényszéki biró által vezetendő, ki a tényállás kideritésére szükséges nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe bejegyezni, s a felek hivatkozása következtében vagy hivatalból is a mfelelő bizonyítékokat beszerezni köteles; tekintve, h. az eddigi eljárás során az imént emiitett rendelkezéseknek elég nem tétetett, a mennyiben még az sem lett felderítve, h. a panaszlottnak mily értékű vagyona van. azok mily jövedelmet adnak, valamint az sem. h. mily értéket képviselnek azok a gazdasági felszerelvények és fél beltelek, melyet a panaszlott elidegenitett; végre, h. mennyiben tekinthető az valónak, h. panaszlott az utóbb emiitelt fél beltelkét olcsóbban adta el másnak, mint a mennyiért K. András azt mvenni kész volt, és h. az elidegenitett beltelek árából valóban vett-e panaszlott házat, s ez mily értéket képvisel, végre, h. panaszlott mily életmódot, különösen vagyoni állásának mfelelőt folytat-e? mindezek következtében a Curia mindkét alsóbbfoka bíróság Ítéletének feloldása mellett az elsőfokú tvszéket utasítja, h. a tárgyalást, ill. bizonyítási eljárást az árvaszéki ügyész által felhívott büntető bírósági Ítélet másolatának is beszerzése mellett a fennebbi értelemben egészítse ki. s azután a kifej lendőkhöz képest hozzon a kereset felett ujabb Ítéletet. (91. szept. 17. 7169. J. 91. 165.) 602. Curia: Tekintettel a becsatolt telekkönyvek szerint alp. vagyo- Gondnokság nának és jövedelmének csekélységére, midőn a tanuk vallomásából kiderül. helyezés reszeaesKedes h. alp. pénzét a korcsmában költi el vagy elmulatja, mindez alp. tékozlására ^s ^kozlás elég tanúságot szolgáltat. (92. márcz. 3. 551/91. J. Sz. VI. 457.) miatt. 603. Curia: Az 1877 : XX. t.-cz. 33. §. szerint a gondnokság alá Gondnokság helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beigta- alatt állónak tását követő naptól kezdve a gondnokság alá helyezett a gondnok jóvá- terhes jogügyhagyása nélkül magát le nem kötelezheti. Ebből, valamint az idézett tv. létei. §-nak azon rendelkezéséből, h. a gondnokság alatt levőnek terhes jogügyletei, még ha a gondnok is hozzájárult volna, a gyámhatóság jóváhagyása nélkül érvénytelenek, az következik, h. azon kölcsönügylet, a melyet rp. az alp.-sel a gondnok, ill. gyámhatóság jóváhagyása nélkül akkor kötött, a mikor alp. pazarlás miatt már gondnokság alatt állott, szintén érvénytelen s h. fp. csak azon esetben követelhetné az állítólag kölcsönadott összeget, ha bebizonyítaná, h. azt a gondnokoltnak nyilvánvaló szükségleteire adta; azonban fp. e részben bizonyítékot nem szolgáltatott. Az a körülmény, h. a gondnokság később mszüntettttett. minth. ezzel a gondnokság tartama alatt kötött jogérvénytelen ügyletek, ill. a gondokoltnak akkori ténye joghatályt nem nyernek, a jelen perben nem ügydöntő ; az a kérdés pedig, h. fp. a jogügylet Márkus Felsőbíróság] határozatok III. «