Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

256 CSALÁDI JOG. Kiskorú va- lehetősége is ki van zárva, h. a nevükben történt eladás reájuk nézve előnyös gyonának ke- iett legyen. Igaz ugyan, h. régi hazai törvényeink az apai hatalmat annyira zelése. kiterjesztették, h. bizonyon esetekben az apa gyermekei vagyonát elidegenit­hette; eltekintve azonban attól, h. e régibb törvények már 1869-ben a vál­tozott viszonyok alapján keletkezett törvényes gyakorlat által hatályon kiviil helyeztettek, nem létezett olyan hazai törvény, mely az apának kiskorú gyer­meke anyai vagyonának elidegenítéséi megévgedte volna, sőt az l : 50 : 3. pontjának az I : 54. utolsó pontjával egybevetéséből éppen az ellenkező tűnik ki, amennyiben az I : 51 : 3. pont szerint az apa utolsó szükségében is gyermeke jószágát csak az osztály mtörténte előtt, tehát azt a jószágot adhatta el, mely közte és gyermeke közt osztálytárgyát képezhette, az I : 54. pont szerint pedig a gyermek anyai vagyonát az apjával megosztani nem tartozott. Érvénytelen lévén ezek szerint m.- és III. rendű fp.-ekre és Sz. Elfriedre az 1. sz. a. adásvevési szerződés, őket illetőleg Sz. Elfried jogán kiskorú P. Sárit, a Salgó-Tarján községben, az ahhoz tartozó pusztákon és telepeken, szóval a község egész határában gyakorolt italmérési jog tulaj­dona egy negyed részben megillette ; és minth. az italmérési jogot az azért nyert kártalanítási összeg helyettesíti : jogos igényük van nekik az összes kártalanítási összegnek, tehát az alp. társaság részére megállapítottnak egy negyed részére is, mit sem változtatván azon az a körülmény, h. alp. részére a kártalanitási összeg az általa teljesített adó alapján állapíttatott meg. Mert a jövedelem élvezetéből természetszerűleg folyó adózási kötelezettség tel­jesítése a tulajdon mszerzésére jogalkotó tényt nem képez. (92. ápr. 21. 2494. P. T. XXIV. 17.) 609. Pozsonyi tábla: Fp. saját válaszirati előadása szerint 1852. évben születvén, ehhez képest jelen kereseti követelése oly évekre (1858— 1876) eső elvont hasznok iránt lett indítva, mely évek alatt fp. még kis­korú volt, ebből folyólag a kérdéses öröklött atyai igtl. vagyonnak gyám­sági kezelés és gvámhatósági ellenőrzés alatt kellett állnia. Minth. pedig fp. maga sem tagadta, h. atyjának néh. B. I.-nek 1857. évben történt elha­lálozása után, ennek hátramaradt özvegye s fp. édes anyja szül. M. E. volt ily minőségben az ő törvényes és természetes gyámja, ebből önként követ­kezik, h. a kérdéses egész időszak vagyis a fp. kiskorúságának ideje alatt az ő néhai atyja után öröklött ingtl. vagyona fölött va'ó tényleges kezelési és rendelkezési jog gyámi minőségében a fp.-nek most nevezeit anyját illette meg s h. a mennyiben fp.-nek özvegy anyja később az alp. jogelőd­jéhez néhai B. L-hez ment férjhez és ez utóbbi vele közös háztartásban élvén, mint férje az alp.-nek kérdéses igtl.-ait is tényleg kezelte és birto­kolta, néhai B. L-nek eme birtoklása csakis a fp. anyjának mint t. és t. gyámjának beleegyezésén és tényén alapulhatott, ebből folyólag jóhiszemű birtokosnak tekintendő. Minth. továbbá a jóhiszemű birtokostól a szűnt hasznok mtéritése jogszerűen nem követelhető, fp.-nek a kereseti jogalapon mindezek folytán az alp. mint jogutód ellen sem lehet jogszerű követelése. Fp.-t keresetével egészben el kellett utasítani. — Curia: Hhagyja, mert az 1725 : LXVIII. t.-cz. 13. §-a. valamint az 1877. XX. t.-cz. 35. §-a értelmében az apa vagy kinevezett gyám nem létében a gyámság mint t. és t. gyámra, az anyára száll ; azzal, h. özvegysége idején kiskorú gyermekeinek vagyonát számadás nélkül kezeli, számadást adni pedig csak ujabb jérjhezmenetele után tartozik. A törvény és törvényes gyakorlat szerint tehát kétségleien,

Next

/
Thumbnails
Contents