Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 255 — Guriá : A m.-biróság ítélete abban a nem neheztelt részében, mely sze- Kiskorú varint első-, negyed-, ötödrendü fp.-ek aíp. részére 25 frt perköltség fizetésére gyonának keköteleztettek. érintetlenül hagyatik; II.- és III. rendű fp.-ekre vonatkozó zelése. rendelkezésében azonban mindkét alsóbiróság ítélete mváltatik, az alperes részvénytársaság által Salgó-Tarján községben saját telepein gyakorolt italmérési jogért a m. kir. pénzügyminister által 1890. febr. 3-án 88.955/89. sz. a. jóváhagyott egyezséggel megállapitott 128.534 frt 40 kr. kártalanítási összeg '/* részére vagyis 32,133 frt 30 krra, s ennek kamatára m.-rendű fp., az általa képviselt kiskorú P. Sári és III. rendű fp. tjdonjoga megállapíttatik, s alp. tűrni tartozik, h. e 32,133 frt 30 kr. kártalanítási összeg kamataival együtt m.-rendü fp , az általó képviselt kiskorú P. Sári és III. rendű fp. részére l/s—1ls részben kiutalványoztassék ; a mennyiben pedig alp. a részére megállapitott kártalanítási összeget már felvette volna, ugyan ő 32,133 frt 30 krnak, az államkincstár által kiadott összes szelvényekkel ellátott kötvényekben, vagy azoknak ez Ítélet kézbesítése napján leendő börzei árfolyam szerinti értékének készpénzben, a kártalanítási kötvények után 1890. január 1-től folyó 4!/2°/0 kamatokkal együtt m.-rendű fp., az általa képviselt kiskorú P. Sári és III. rendű fp. részére, 15 nap alatt átadására, illetőleg mfizetésére, vhajtás terhe mellett köteleztetik. Ind. : Nem vonja alp. kétségbe, h. a Salgó-Tarján községben, az ahhoz tartozó pusztákon és telepeken gyakorolhatott s eredetileg néh. J. Antalt mint egyedüli földesurat illetett italmérési jog egynegyed részben ennek egyik gyermekére Sz. Ödönné J. Erzsébetre, ennek elhalálozása után gyermekeire Sz. Béla m.-, Sz. István III. rendű fp.-ekre és P. Gyuláné, Sz. Elfriedre, s ennek is elhalálozása után gyermekére kiskorú P. Sárira szállott; az tehát, h. Salgó-Tarján községben, az ehhez tartozó pusztákon és telepeken az italmérési jog tjdona 1 4 részben m.- és III. rendű fp.-eket és néhai P. Gyuláné Sz. Elfriedet illette, a peres felek közt nem vitás. Az sem vitás a peres felek közt, h. az alp. részvénytársaság által Salgó-Tarján község határában, a saját telepein gyakorolt italmérési jogot az ellenirathoz 1. sz. a. mellékelt adásvevési szerződéssel a közbirtokos tjdonosoktól mszerezvén, az az összes italmérési jogtól elszakítva, mint önálló jog az ő tjdonává vált. Az 1. sz. a. mellékelt szerződéssel Sz. Ödön mint kiskorú gyermekeinek (m.- és III. r. fp.-éknek és Sz. Elfriednek) term. és törv. gyámja, eladta ugyan ezeknek jutalékát is; ez eladás azonban m.- és III. rendű fp.-ekre és Sz. Elfriedre, illetőleg az annak jogaiba lépett kiskorú P. Sárira kötelező erővel nem bir s igy hatálytalan ; mert az 1. sz. alatti szerződés létrejötte idejében (1869. április 12-én) fennállott törvényes gyakorlat szerint a kiskornak törzsvagyona csakis az azon időben a megyei és városi törvényszékek, cagy némely megyében és városban önállóan szervezett árvaszékek által gyakorolt gyámhatóság jóváhagyása mellett volt elidegeníthető; ilyennek hiányában a kiskorúak nevében kötött terhes szerződések csak akkor tekintettek érvényeseknek, ha azokat a kiskorúak nagykorúságokban, akár kifejezetten, akár valamely tényük által elfogadták ; a jelen esetben pedig alp. azt, h. az 1. sz. a. szerződés gyámhatóságilag jóváhagyatott volna, maga sem állitja, s arra nézve, h. a hivatolt szerződéshez Sz. Ödön kiskorú gyermekei nagykorúságukban hozzájárultak volna, éppen semmi bizonyítékot sem szolgáltatott, sőt azt sem mutatta ki, h. a Sz. Ödön által feltett tételárnak kiskorú gyermekeire eső része, ezeknek nagykorúságuk elértével átadatott, vagy bármikor vagyonaikba béruháztatott volna, s igy a