Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 253 fp.-ek által gyakorolt italmérési jogért maguk a fp.-ek által végiratuk mel- Kiskorú valett E. a. csatolt birósági végzés szerint ezek 156,240 frt kártalanítási ösz- gyonának keszegben részesültek, addig az alp.-i gyártelepen és Salgó telepen az alp. zelése. részvénytársaság által gyakorolt italmérési jogért, a perhez csatolt kártalanítási iratok szerint 128,534 frt 40 kr. állapíttatott meg. Másod- és harmadrendű fp.-ek, kik a kereseti összeg V4 részéhez az 1. alatti szerződéssé^ szemben is ragaszkodnak s ezen szerződést reájuk nézve azon okból, mert a szerződés az ő nevükben kiskorúságuk ideje alatt, bár atyjuk, mint természetes és törvényes gyámjuk által, de gyámhatósági jóváhagyás nélkül köttetvén, hatálytalannak állitják, ezen kifogásuk daczára elutasitandók voltak keresetükkel, mert egyrészt a perhez csatolt kártalanitási iratokból kitűnvén, h. az alp. által az 1. sz. alatti szerződés alapján a gyártelepen és Salgó pusztán 1869. évtől gyakorolt italmérési jog után a kincstári terheket kizárólag alp. fizette, ezen jog gyakorlatában alp. a jelen per indításáig mháboritva nem lett, másrészt tekintettel arra. h. az 1. a. szerződés az 1877 : XX. t.-cz. hatálya előtt köttetvén, az akkor érvényben volt 1715. LXVIII. t.-cz. szerint pedig az atya mint természetes és törvényes gyám kiskorú gyermekei vagyonát számadás nélkül kezelni és a kiskorúak ingóságait a törzsvagyon sérelme nélkül elidegeniteni, gyámhatósági beavatkozás nélkül is jogosult lévén ; minth. az 1. sz. alatti szerződéssel elidegenített italmérési jog ingó vagyont képez ; minth. továbbá az elidegenítés idejében, miként a fp.-ek hallgatag beismerésével is igazolva van, az összes salgótarjáni italmérési jog 600 frt évi jövedelmet hozott, s igy az italmérési jogból az 1. sz. alatti szerződéssel eladott rész 15.010 frtot tevő vételára mel lett ezen eladás a kiskorúak törzsvagyonát távolról sem csökkenlette s ekként az 1. sz. alatti szerződés hatálya a fp.-ek által azon okból, mert az gyámhatósági jóváhagyást nélkülöz, meg nem támadható, s minth. ekként az alp. részvénytársaságnak a gyártelepen és Salgó pusztán állított korcsmák s az ezekben gyakorolt italmérési jog, illetve az ezen jogért nyert kártalanitási összeghez való kizárólagos tulajdoni joga kétségtelenné tétetett, s a fp.-ek által vitatott azon körülmény, h. alp.-i részvénytársaság az általa fenntartott gyári telepen levő korcsmában szerződésellenesen nemcsak a gyári személyzet, de a községi lakosok részére is mért és adott ki italokat, az 1. sz. a. adásvevési szerződés hatálytalanítása és a kártalanitási összeg tulajdonának fp.-ek részére leendő megítélésére alapul legkevésbé sem szolgálhat, hanem fp.-eket csakis kártérítés iránti követelésre jogosíthatja fel. (91. okt- 28. 4745.) — Bp. tábla : Az ellenirathoz 1. sz. a. csatolt, valódiságára nézve nem kifogásolt, 1869. ápr. 12-én kelt szerződéssel bizonyítva van az, h. Sz. Ö. ugy is mint kiskorú gyermekei természetes és tv.-es gyámatyja, továbbá mint L. Józsefné szül. J. Antónia és B. Vilibaldné mint J. Ilona mhatalmazottja a salgó-tarjáni vasíinomitó-társulat által Salgó-Tarjánban felállított gyártelep kiterjedésében örök áron eladta az őt és gyermekeit 2/4 részben és mhatalmazóit külön íji részben illető italmérési jogot a salgó-tarjáni vasfinomiló társulatnak, az alp. jogelődének. Az a körülmény, h. az 1. sz. a. szerződésben eladott, alp. ill. jogelőde által gyártelepein gyakorolt italmérési jog a Salgó-Taján község területén nemesi birtokjogon gyakorolt egyéb italméréstől elkülönítetten kárpótoltatott; a peres felek által beismertetett, de a perhez csatolt kártalanitási iratokkal bizonyítva is van. Sz. Ödön, L. Géza és B. J. Ilona első-, negyed- és ötödrendü fp.-éknek a keresettől való el-