Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
250 CSALÁDI JOG. Törvényes 588. Mv. tábla: Fp. azt, h. a nejétől a köztük fennálló házasság tarszületés, tama alatt született kiskorú S. Zsuzsánna nem az övé s h. ennélfogva házasságon kivül születettnek mondandó ki, a nemzés lehetetlenségének arra az esetére alapítja, h. abban az időben, amelynek tartama alatt született gyermekre nézve a születés törvényesnek vélelmezendő. Romániában állandóan távol volt s ezt az állítását tanukkal kívánja bizonyítani és arra nézve, h. a gyermeket nem ő nemzette, végiratában a részére megítélendő esküt is ajánlatba hozza. A tanúvallomások bizonyítékot képeznek ugyan arra nézve, h. fp. 1887. máj. 1-től 1888. ápril l-ig s igy azon időszakban, melyben az 1888. július 4-én született gyermekre nézve a törvényes ágyból történt származás vélelmezendő, Romániában állandóan távol volt, minth. azonban az ekként bizonyított távollét fp. törvényes nejével időközben történt érintkezését nem zárja ki s igy a távollét magában véve a nemzés lehetetlenségére bizonyítékul el nem fogadható s minth. továbbá a ptk. 158. §-ában kimondott az az elv, h. sem az anya által elkövetett házasságtörés, sem annak az állítása, h. a gyermek házasságon kívüli, a gyermeket a törvényes születés jogától meg nem foszthatják, a bizonyítási eszközök alkalmazása tekintetében korlátozást tartalmaz s ebből folyólag a törvényes születés vélelmének fontos érdeke miatt oly bizonyítási mód, mely a születés törvénytelenségének kimutatását, a törvényes születést kétségbe vonó atyai akarat elhatározásától, tehát önkényétől teszi függővé, meg n«m engedhető s igy a perrendtartásban a bizonyító 'fél saját esküjének megengedhetöségére nézve foglalt, külömben is kivételes intézkedés alkalmazást nem nyerhet s ezek szerint a nemzés lehetetlensége fp. által bebizonyitottnak nem tekinthető. — Curia: Hhagyja. (91. nov. 17. 6210. J. Sz. VI. 23.) 589. Curia: A születés törvényességének kérdése csak oly perben döntethetik el, melyben a kiskorú érdeke gyámhatóságii ag kirendelt gondnok által törvényesen képviselve van s igy házassági válóperben, melyben a gyermek születésének törvényessége vagy törvénytelensége kérdésében az anya. ellentétes érdeknél fogva, kiskorú gyermekét nem képviselheti, annak nyilatkozata e tekintetben irányadóul nem szolgálhat. (91. máj. 19. 3425/90. Ü. L. 91. 23.) 590. Curia : Ha a férj a gyermek születése előtt elhalt, az osztr. ptk. 158., 159. §§-a szerint, az örökösök azon joga, h. a törvényes születést kétségbe vonhassák, nem a férj halálától, hanem a gyermek születésének tudomásukra jöttétől 3 hó alatt érvényesítendő. (90. okt. 28. 3102. Ü. L. 90.48.) 591. Curia: A született gyermekek száma nem tanukkal, hanem szabályszerű családi értesítővel igazolandó. (91. okt. 21. 5672. Ü. L. 91. 48.) A szülök és 592. Curia: A szülők tartósan különválva élése esetében az gyermekek vi- iránt, h. a házasságból született kiskorú gyermeket melyik szülő szonos tartási van jogosítva magánál tartani, tekintet nélkül arra, h. történt-e kötelezett- erre nézve a szülők között szerződésszerű megállapodás vagy nem, sége. mindig a gyámhatóság határoz, s a gyámhatóság e határozatával Törvényes me9 nem elégedő fél annak kimondását, h. a kiskorút magánál gyermekek irtani ő van jogosítva, a bíróság előli szerződés teljesítése ezimén tartása. sem követelheti (8663/91. számhoz.) Ind. : Az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-ának negyedik bekezdéséből bizonyos h. a szülők tartósan különválva élése esetében a felett, h. a házasságból