Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 251 született kiskorú gyermeket melyik szülő van jogositva ideiglenesen, addig A szülök és t. i., mig a különválva élés mszünik. esetleg a törvényes elválás bekövet- gyermekek víkeztéig, magánál tartani, a rendelkezési jog a gyámhatóságot illeti. A gyám- szonos tartási hatóság e rendelkezési jogából, a dolog természeténél fogva önként követ- kötelezettkezik, h. annak mbirálása is, h. a szülők közt bármikor, tehát a gyermek sége. születése előtt is létrejött szerződés mfelel-e a kiskorú gyermek érdekének. Törvényes s ebből folyólag van-e vagy nincs intézkedésre szükség, mint a kiskorú gyermekek gyermek ideiglenes elhelyezése tárgyában teendő intézkedéssel elválasztha- tartása. tatlan kapcsolatban álló kérdés, szintén a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ha tehát a szülők szerződésileg meg is állapították, h. a házasságukból született kiskorú gyermeküket különválásuk esetében közülök melyik lesz jogositva magánál tartani, a kiskorú gyermek ideiglenes elhelyezése kérdésében az emiitett szerződésből kifolyó jogok csakis a gyámhatóság előtt érvényesithetők. mint a mely hatóság egyedül van hivatva az ideiglenes elhelyezés kérdésében intézkedni. Minthogy pedig az 1869. évi IV. t.-cz. 1. §-a szerint a biróságok a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem avatkozhatnak : a gyámhatóság mint közigazgatási hatóság által törvényes hatáskörében elintézett ügy felett a bíróság rendszerint nem határozhat. Ez általános szabály alól kivételt egyedül csak azok az esetek képeznek, melyekben a gyámhatóság határozatában meg nem nyugvó félnek a bírósági ut igénybevehetését a tv. világosan megengedi, a gyámhatóságnak az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a alapján tett intézkedései azonban az esetek közé nem tartozván, annak kimondása, h. a tartósan különválva élő szülők közül kiskorú gyermeküket melyik van jogositva ideiglenesen magánál tartani, a bíróság előtt éppen nem, tehát szerződés teljesítése czimén sem követelhető. 1892. jan. 22. tartott teljes ülésből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február 12-én tartott teljes ülésben. (54. sz. t. ü. döntv.) 593—594. Curia: Az apa kiskorú gyermekei egészségének fenntartására szükséges költségeket első sorban tartozik fedezni s ahhoz, hogy az orvosi dij ezekhez a költségekhez tartozik, szó sem férhet. Az apának e kötelezettségén az, hogy nejétől kiilönváltan él és h. a gyermekek tartására és nevelésére nejének bizonyos összeg fizetésére gyámhatóságilag kötelezve van, semmit sem változtat, mivel a gyámhatósági rendelkezéssel csak a szülőknek gyermekeik tartása és nevelésére vonatkozó, egymás irányában fennálló kötelezettségük van szabályozva, mely szabályozás azonban harmadik személyek jogaira befolyással nincs s igy az apát azon kötelezettsége alul, h. kiskorú gyermekeit gyógykezelt orvos jutalomdiját mtéritse, fel nem menti. (91. febr. 6. 9631/90.) — Azonos: Curia (91. jan. 30. 3524/90). 595. Curia : A házasság tartama alatt született gyermek születése és eltemetése körül fölmerült költséget az apa, mint családfő, tartozik viselni és e tekintetben az apát kötelezettségének teljesítésétől ama körülmény sem menti föl, h. akkor, a mikor az emiitett kiadások felmerültek, az anyától külön háztartásban élt. (90. okt. 22. 8978. J. Sz. IV. 232.) 596. Szolnoki tsz. : Fp. a közjegyzői okmánynak izr. vallású kiskora Gyermek tarFlóra leányára vonatkozó részét azért akarta hatályon kivül helyezni, mert tása az egyik felesége tőle törvényesen elvált, a róm. kath. vallásra tért át, a kiskorút házastársnak nem az izraelita, hanem a róm. kath. vallás hitelvei szerint neveli. A tvszék más vallásra fp.-t keresetével elutasította, indokul azt hozván fel. h. a szerződés arra áttérése eseténézve nem tartalmaz intézkedést, h. a kiskorú Flóra minő vallásban nevel- ben. A kiskorú gyermek születésének, gyógyításának és temetésének költségei.