Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 249 pitott kifogása már ez okból sem volt bírói figyelembe vehető. A tábla A különválva Ítélete tehát, amennyiben fp. kereseti joga megállapittatott, hhagyandó volt. élő nő tartása, valamint a részben is. amely szerint kimondatott, h. az évi tartásdíj bizo- A tartásdíj nyos mhatározott összegre korlátoztassék és pedig ez utóbbira nézve a tábla módosítása a által ide vonatkozólag felhozott indokokból. A tábla által mhatározott évi felek vagyoni tartásdíj azonban leszállitandónak találtatott, stb. (91. ápr. 8. 9887/90. viszonyainak Dt. XXX. 114.) változásához 585. Curia : A per adataiból kétségtelen, h. 1. r. alp.-nek gyermekei képest, többé már gondozása alatt nincsenek, sőt azok mindenike időközben már nagykorúságát elérte és így a fp.-nek e részben való fizetési kötelezettsége az idézett cnriai ítélet áthozatala után bekövetkezett tény folytán mszünt: ennélfogva a kérdésben forgó 400 írtból még fenmaradt évi 200 frtra nézve alp.-éknek vhtási jogát az 1881 : LX. t.-cz. 30. §. a) pontja alapján mszüntetni kellett(91. szept. 4. 4423) IV. A szülők és gyermekeik közti viszony. 580. Curia: Az anyakönyvi kivonat csakis a születés és keresztelés Törvényes tenyéré nézve tekinthető közokiratnak, nem pedig egyszersmind arra is, h. a születés. születés törvényes házasság- vagy házasságon kivül való viszonyból eredett, mivel ezt a tv. állapítja meg, a 2. sz. a. anyakönyvi kivonatnak tehát oly bizonyító ereje, mint a minőt annak alp. tulajdonítani vél, nem lehet; és mert azzal a törvényes vélelemmel szemben, h. a házasság alatt született gyermek törvényes, nem volt ugyan alp. elzárva attól, h. e perben az ell nkezö^ bizonyítsa, csakh. alp. e tekintetben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott ; mert még ha az alp. által felhívott és kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapítani lehetne is azt, h. fp.-ek édesanyja az alatt az idő alatt született, mely alatt A. M. és K. R. házastársak különválva éltek, az érintett tanuk vallomása által törvényszerű teljes bizonyíték nem nyújtatott arra nézve, h. a nemzés A. M. által lehetetlen volt. már pedig a vitalott törvénytelen születés megállapításánál ez a döntő szempont; mert a kihallgatott tanuk ugyan bizonyságot tettek arról, h. A. M. és K. R. házastársak előttük oda nyilatkoztak, h. fp. ek édesanyja házasságon kivül született, a szüléknek ez az állítása azonhan, valamint fp.-ek édesanyját, ugy annak jogutódait fp.-eket sem foszthatja meg törvényes öröklési jogaiktól, valamint nem szolgálhat a törvényes öröklési jog érvényesítésének akadályul az sem. h. fp.-ek édesanyja a P. keresztnevet vette fel, nem pedig A. nevet, mivel ily jogosulatlan névfelvételnek a családi viszonyra, melynek csak törvényes házassági viszony szolgálhat alapjául, kihatása nem lehet. (dl. máj. 268670/90. J. Sz. V. 206.) 587. Bp. tábla : Az e.-birói Ítéletnek azt a felebbezett részét, a mely szerint az e.-biróság m.-rendű alp.-nek Julianna nevü kiskorú leányát a néhai idősb K. Gábor örököséül el nem ismerte, a tábla azért hagyta helyben, mert a kiskorú néhai id. K. Gábornak elhalálozásától számított 10 hónap eltelte után születvén, törvényesnek, illetve a néhai idősb K. Gábortól számlázottnak nem vélelmezhető és ez a jogi és törvényi vélelem az ellenkezőnek bizonyítását sem engedi meg. (90. jan. 17. 34337/89.) — Curia : Hhagyja(91. jun. 2. 8410 90. J. Sz. V. 207.)