Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. lő vevőket terheli és nem szolgálhat indokul, h. a különben jogerőre emel- Tulajdon, kedett árv. msemmisitessék, — Győri tábla : Hhagyja mert az árverési vevő a miatt, h. az árverés mtartása után az ingatlan értéke kevesbedett, a vételtől viszalépni nincs jogositva. (91. nov. 17. 1575. Ü. L. 92. 18). 36. Curia: Felülépitmény osztott tulajdon esetébtn és az esetben is, ha a Felülépittkvben kitüntetve nincs, azon ingatlan tartozékát képezi, amelyben fekszik Is mény tulajig!/ tkvezett ingatlannak nem tekinthetvén : végrehajtás is csak tkvi bejegij- dona. zés alapján és csakis az ellen vehető. ~ki a nyilván//könyvben mint kizárólagos vagy, osztott tjdon esetén, az osztott rész tjdonosa van bejegyezve. Teljesen helytelen és a tkvi rendtartás felismerésen alapult tehát a tkvi hatóság azon eljárása, mely szerint a kérdéses felülépitményeket nem tkvezett ingatlannak tekintve, ezekre, mint ingatlanokra végrehajtást rendel és tkvvezetője állal foganatositott is ; továbbá, mert a tkvi hatóság eljárása az eló'rebocsájtottak szerint teljesen szabálytalan és igy hatályon kiviL helyezendő lévén, a felülépitmények az ingatlanra vezetendő végrehajtást szabá'yozó törv.-ek szerint ingatlanságképpen foglalás alá vetteknek nem tekinthetők: végre mert az emiitett felülépitmények az eljáró bíróság polgári osztály által már 91. szept. 15., vagyis a tkvi hatóság eljárása előtt, mint ingóságok lettek a polgári osztály által végrehajtás által lefoglalva és igy a korábban történt foglaláshoz képest is a polgári osztály van a jelen esetben hivatva arra, h. a végrehajtást folytasa valamint az van hivatva arra is, h. az érdeklett földtulajdonos közbenjöttével rendszerint csakis fokozatos felebbvitel utján eldöntendő azon kérdésben is határozzon, vajion a lefoglalt felülépitmények ingóságot, vagy mint tartozék ingatlanságot képeznek-e és igy mint egyedül ingóságokra vezetendő végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság folytathatja-e végrehajtás foganatosítását vagy a feleket a felülépitményekre nézve mint esetleg tartozék és igy ingatlanokra vezetendő végrehajtásra nézve magától elutasítsa és a lefoglalt tárgyakat a nála eszközölt foglalás és zár alól feloldja. (91. decz. 11. 9450. J. Sz. VI. 253). 37. Bp.-i tábla: Fp. igénye az építményekre nézve megállapítandó Faépitmatyvolt, mert ama vélelem mellett, mely szerint a le- és szétbontás, tehát állaguk "tz való tusérelme nélkül valamely telekről el nem távolítható építmények a telektulaj- lajdonjog. donos tulajdonának tekintendők, íp. a valódiságára nézve meg nem tagadott, közötte és a végrehajtást szenvedő között jóval a végrehajtást megelőzően létesült C. a szerződéssel bebizonyította, hogy a szóban levő építmények azonnal szerződésszerűen is telke tartozékaiként, tjdonaiv". tettek, az ő vagyonai s mint ilyenek lefoglálható nem voltak. Curia: Hhagyja. Ind.: Helyesen oldotta fel a mbiróság az igényelt tárgyakat a foglalás alul, mert azzal a ténynyel szemben, h. a szóban forgó faépítmények állandó összeköttetés czéljából fp. ingatlanaival egyesítve voltak, foglaltatókat terhelte a bizonyítás arra nézve, h. amaz építmények a törv.-es vélelem ellenére nem a földtulajdonos, hanem a volt haszonbérlő végrehajtást szenvedő tjdonát képezik, alp. azonban állításuk meliett mi bizonyítékot sem hoztak fel, ennélfogva az igényelt tárgyak a birói zár alól annál inkább feloltandók voltak, mivel a C. alatti tartalma szerint végrehajtást szenvedőnek minden építkezése és igy azon igényelt építkezések is, melyek a bérlemény tárgyával a per adatai szerint szorosan össze vannak kapcsolva (niet und nagelfest), már azok felállításakor fp. tjdonába mentek át. (92. febr. 9. 10076/91. J. Sz. VI.)