Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

CSALÁDI JOG. 2H7 nem állapítható; másfelöl azonban lek., h. valamely magyar honosnak sze- Perjogi gyamélydUopotát tárgyazó kérdésékben csak a magyar állam bírósága hozhat korlat válódöntő határozatot s h. ebből folyóan a perbeli fdek között létező házassági perekben. köteléknek a magyar honos fp. részéről szorgalmazott felbontása tárgyában Birói illetéesak magyar bíróság határozhat; lek. végül, h. alp., külföldön, Bécsben, a késség, midőn magyar honos fp. pedig a g>jöri tvsz.nek Urüldén lakik, az idézett törvény- alperes Miszakasz második bekezdésének hasonszerü alkalmazása mellett, jelen válóper földön lakik. az e.-b. (győri tsz.) illetőségéhez tartozónak volt kimondandó. — Curia: Hhagyja. Indokok: A keresetlevélhez E) al. mellékelt helyhatósági bizonyítvány és a per egyéb adatai szerint alp. és amennyiben a nö férje illetőségét követi, fp. is Pozsony város illetőségéhez tartozik, következve, mindketten magyar honosok. Tekintettel már most arra, h. a házasság Győrött köttetett, s miután házasfelek innen Bécsbe költöztek és mindaddig, mig fp. az alp.-t el nem hagyta, folyton Bécsben laktak, Magyarországban utolsó együttélésük Győr városában volt, ehhez képest az izraelita vallású felek házassági válóperének elintézésére az 1868 : LIV. t-cz. 36. §. első bekezdésének végtétele értelmében a győri tvsz. illetékes annyival inkább, minth. alp. bécsi lakos és ha Pozsonyban laknék is. a válóperre nézve személyes bíróságának, a fentebbiek szerint, akkor is egyedül a győri tvsz. tekintethetnék. (92. márcz. 9. 1861. J. Sz. VI. 418.) 559. Bp. tábla: Az esztergomi r. k. fó'szentszéknek 1889. ápril 12-én Vegyes házas897. sz. s a keresetlevélhez C. alatt csatolt ítélete szerint a peres felek akkor, sági válóper, a m kor ezzel az ítélettel ágy és asztaltól elválasztottak, r. k. vallásúak voltak és házasságuk a keresetlevél D. alatt csatolt melléklete szerint a fp.-nek az ágost. ev. vallásra lett áttérése folytán, csak azután vált vegyessé. A fp. tehát keresetét a házasság felbontása iránt az 1868 : XLYIII. t.-cz. 1. §. értelmében a r. k. vallású alp. illetékes bírósága előtt tartozott volna megindítani, minth. pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §. c) pontja szerint házassági válóperekben a birói illetőségtől eltérésnek helye nincs; az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján az eljárást meg kellett semmisíteni. — Curia: Hhagyja. (91. máj. 5. 297L Ü. L. 91. 22.) 560. Curia: Peres felek akkor, midőn a n.-szombati árvaszéki szentszék az előtte befejezett válóperben 1886. febr. 18-án ítéletet hozott, mindketten r. k. vallásúak voltak és házasságuk csak fp.-nek 1889. febr. 16-án az evang. reform, vallásra történt áttérése folytán vegyessé, következve, az 1868 : XLVIII. t.-cz. 1. §-ban foglalt eset fenn nem forogván, ha fp. a házasságnak irányában felbontását czélozta, elébb ugyanazon a szentszéknél kellett volna a r. k. vallásban megmaradt férje ellen keresetet indítani, ha ennek folytán a szentszék érdemileg itél, a periratokat hivatalból áttenni fp. személyes bíróságához, ha pedig a keresetet elutasítaná, fp. tehetné folyamatba válóperét az 1868 : LIV. t.-cz. 36. §. első bekezdésének végtétéle szerint illetékes törvényszéknél. Az eljárt n.-kikindai tvszék tehát az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. c) pontjában kijelölt és annak a §-nak második bekezdése szerint hivatalból is figyelembe veendő alaki törvénysértést követett el az által, h. a kereset alapján az eljárást megindította és jóllehet peres felek utolsó együttlakása Pozsonyban volt, alp. pedig Bécsben lakik s így a házasság felbontására irányzott válóperre nézve fp. személyes illetékes bit ósága a pozsonyi tvszék, melynek illetőségétől az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §. c) pontja szerint eltérésnek helye nincs, a tárgyalást folytassa és végitéletet hozzon, a szegedi