Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
220 I. VAGYONJOG. Csődtörvény, mert az első bíróság által ide vonatkozólag kifejtett ténybeli adatok által a 28., 29. §§. Cs. T. 36. §. értelmében a Curia is bizonyítottnak veszi azt, h. alp.-ek tudBokonokközti ták, Ír közadós a kérdésben forgó ügyleteket hitelezőinek mkárositására jogügylet meg- irányuló szándékkal köti. Azon rendelkezés, mely szerint alp.-ek csak annak támadása, tűrésére köteleztettek, h. a mtámadott ügyletek és telekkönyvi bejegyzésekvei- a csödhitelezők irányában hatálytalansága a vonatkozó telekjegyzökönyvekben feljegyeztessék és h. a kérdésben forgó ingatlanoknak közadóst illetetett jutalékai a csődhitelezők kielégítésére fordittassék, abban találja indokát, h. ugy az ügyletek, mint a bejegyzések egyedül a csödhitelezők irányában, de nem maga a közadós irányában is mondattak ki, és mondathattak k% hatálytalanóknak. (91. szept. 23. 119.) Megtámadási 532. Curia : Tekintve, h. P. J. törvénynél fogva nem volt kötelezve, kereset jog- h- neje hozományát a házasság fennállása alatt biztosítsa, oly régibb szerutód ellen, ződés létesítését pedig, mely őt erre kötelezte volna, fp.-ek a per során maguk sem vitatták s a felebbezésben erre nézve elkésetten felhozott állítás figyelembe nem vehető; tekintve továbbá, h. fp.-ek azon állítása, mintha nem az A) alatti szerződésnek, hanem az abban idézett 1883 jul. 19-iki szerződésnek a kelte volna az irányadó, semmi alappal sem bir, mert ez utóbbi szerződés nem a közadós nejének hozománya iránt, hanem F. J.-vel a közadóst illető ingtl.-ok tulajdonjoga iránt köttetett, az A) alattiban foglalt ügylet, még ha a szerződő' felek jóhiszeműsége s az állitólagos hozomány valósága igazolva volna is, a Cs. T. 28. §. 3. pontja értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan. Nem áll fp.-nek azon ellenvetése, h. ő velük, mint harmadik személyekkel szemben a mtámadási jog nem gyakorolható, mert eltekintve attól, h. az anyjuk által részükre kiállított engedmény ugyanazon A) alatti szerződésnek egy részét képezi, a mely meg van támadva, h. e szerint fp.-ek nem mint jogutódok, hanem mint a mtámadott alapügylet részesei jelentkeznek, a mtámadás a Cs. T. 35. §. értelmében ellenük, mint jogutódok ellen is feltétlenül helyt fog. Az idézett szakasz szerint ugyanis a mtámadási jog a jogutódok ellen is gyakorolható, ha a jogutód a 28. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, h. a szerzés idejében tudomással nem birt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekmény az ő jogelőde ellen mtámadható lett volna. E rendelkezés (a 35. §. 1. pontjától eltérőleg) a 27., 28. és 29. §§. valamennyi pontjára vonatkozik, ha tehát az alapügylet a 28. §. 3. pontja alapján esik mtámadás alá, mely pont szerint a mtámadásnak, a jó- vagy rosszhiszeműségre való tekintet nélkül helye van, akkor a 28. §. 2. pontjában az ügylet mtámadhatóságát megállapítja az, h. nem tudta, h. az alapügylet házastárs részére lett ajándékozást vagy hozomány biztosítását tárgyazta. ellenben a jogutódnak egyébkénti jó- vagy rosszhiszeműsége teljesen közömbös. Minth. pedig fp.-ek, kik az A) alatti okiratot mint szerződő felek maguk is aláírták, nagyon jól tudták, h. ezen okiratban hozomány biztosításáról van szó, tehát azon körülményt, mely az ügyletet a 28. §. 3. pontja alapján mtámadhatóvá teszi, az engedmény mszerzésekor ismerték, a mtámadási jog ellenük, mint a közadós gyermekei ellen, a 35. §. 2. pontja értelmében feltétlenül gyakorolható .... (90. máj. 27. 76. 37. §. Ü. L. 90. 29.) Megtámadási 533. Dévai tsz. : Alp.-nek a kereseti jog elévülése iránti kifogása figyejog elévülése, lembe vehető nem volt. Egyfelől, mert a kereset az 1881 : XVII. t.-cz. 37.
