Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 221 §-ában mszabott záros határidő alatt az illetékes kir. tvsz.-hez beadatott és Csődtörvény, az, h. mint csődbírósághoz, tehát egy külön ügyosztályhoz czimeztetett, 37. §. csak az eljárásra nézve birhat jelentőséggel, de a kereset be nem adása Megtámadási következményeivel semmi esetre sem. De másfelől eltekintve ettől, miután jog elévülése. a kir. törvényszék mint csődbíróság 1884. évi 7149. szám alatt kelt végzésével alp. kifogása folytán mondotta ki illetéktelenségét és a periratokat polgári osztályához áttette az 1881 : L1X. t.-cz. 5. §-a szerint a felek tényei — itten a kereset — a per további folyamában is mtartják érvényüket; ennélfogva a keresetet 1888. nov. 14-én. tehát nyilt időben beadottnak kellett tekinteni. — Curia: Alp.-nek elévülési kifogása az elsőbiróság által idevonatkozókig kifejtett indokokon felül még azért sem alapos: mert a a tvszéknek mint csődbíróságnak ügybirósági minőségéből és jellegéből csupán az következik, h. a tv. által a csődbírósághoz utasított ügyekben és perekben más, mint az ügybiróságként erre egyedül hivatott csődbíróság nem járhat el, de nem következik szükségképpen az is, h. a tvsz. a hozzá, bár helytelenül ugy mint csődbírósághoz benyújtott keresetek felett, akár csödbirósági, akár köztörvényi bíróság minőségében nem ítélhetne s így a csödnyitás napjától számított 6 havi határidő alatt azon kir tvszékhez, mely annak elbírálására minden esetre illetékes volt. benyújtott, fennforgó keresettel érvényesíteni kívánt mtámadási jog az osztr. polg. tvkönyv 1497. §-a értelmében sem évült el. (91. nov. 25. 5213. J. Sz. VI. 135.) 534. Curia : Oly esetben, midőn a mtámadási jog kifogás utján érvényesíttetik, nem az az időpont irányadó, a melyben a kifogás a perben felhozatott, hanem az, a melyben a csődtömeg képviselője az ellenfél igényét a mtámadási jog alapján mtagadta s erről az ellenfelet értesítette. Minthogy pedig a csődiratok tanúságaként I.-r. alp., mint P. J. csődtömegének gondnoka, az 1885. nov. 27-én mtartott felszámolás alkalmával, tehát a csődnyitástól (1885 jul. 22-én) számított 6 hónapon belül fp.-ek bejelentett követelését azon az alapon, mert a hitelezők kijátszására kötött ügyletből ered. tehát a csődhitelezőket illető mtámadási jog alapján kifogásolta s erről fp.-ek jelenvolt képviselőjük által ugyanakkor tudomást szereztek, a kifogás ezzel kellőleg és kellő időben meg volt téve s a fp.-ek által a 6 hónap eltelte után megindított perben hatályosan fel volt hozható. (90. máj. 27. 76. Ü. L. 90. 29.) 535. Bp. tábla: Az A., B. és C. alatti váltókra alapított 3000 frt tőke 68., 69. §§. és kamata iránti kereseti igényével az e.-bíróság fp.-t ítéletében erre vonat- Kezes helyzete kozólag felhozott indokok alapján helyesen utasította el, még pedig annál afőadóscsődinkább: mert az 1881 : XVII. t.-cz. 145. §-a értelmében a külön pernek jében. czéljq az, h. a csödhitelezö bejelentett, de felszámoláskor kifogásolt követelését érvényesítse s annak valódiságát és fennállását mutassa ki, miből következik, h. a perre utasított hitelező a külön perben követelését csak abban az alakban és jogalapon érvényesítheti, mely jogalapra bejelentését fektette, s a csődbejelentésben kitett jogalaptól a külön perben el nem térhet és nem foszthatja meg a felszólamlási tárgyaláson részvételre jogosítottakat, h. az uj jogalapra fektetett követelés tárgyában az uj jogalapra tekintettel nyilatkozhassanak; mert fp. 3588/1888. számú csődbejelentésében emiitett követelését mint váltókövetelést érvényesítette, s így ha most gazdagodási jogalapon akarja követelését érvényesíteni, azt az 1881 : XVII. t.-cz. 136. §-a értelmében csak uj csődbejelentést téve. eszközölheti. Leszállított kereseti köve-