Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 219 képtelen volt, az adásvételi ügyletet kötötte, határozottan a hitelezők mkárosi- Csődtörvény. tására irányult és pedig annál kétségtelenebbül, mert ngy a székesfehérvári 28., 29. §§. 6242., mint szintén a 2038. sz. tjkvekben felvett ingatlanok iránt Cs. Ignácz Rokonok közti és alp.-ek között kötött szerződések szinlegesek, mivel alp.-ek semmivel jogügylet mégsem tudták bizonyitani. h. a szerződésekben előforduló 2600 frt és 400 frt támadása. vételárak ténylegesen szerepeltek és valósággal kifizettettek volna, de különösen a 62-42. sz. ingtl.-ra vonatkozólag kötött szerződésből kétségtelen az adásvétel szinleges volta, mert a szerződés 2-ik pontjának b) alpontja szerint alp.-ek (vevők) javára oly 1200 frtnyi követelés számíttatik be a vételárba, a mely követelés nem is alp.-ek, hanem A. Ferencz és neje javára van bekebelezve, és a mely 1200 forint követelés a mai napon 6075/p. 1890. sz. a. hozott Ítélet szerint, mint mtámadott szintén érvénytelennek kimondatott. Hogy pedig ezen 1200 frtot alp.-ek a saját javukra bekebelezésnek vélték és mint ilyennek törlesztését kérték is a tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg, kétségtelenül kitűnik a telekkönyvi hatóságtól átkért s ide III. alatt csatolt iratok között fekvő s alp.-ek által beadott 8317. tlkvi számú kérvényből, mit alp.-ek a per során maguk is észrevevén, azon fordulatot akarták adni a dolognak, h. id. A. Ferencz és neje egyeztek volna bele abba, miszerint az 1200 frt a vételárba beszámíttassák. Ezenfelül tanusitja még a szerződések szinleges voltát az is, h. a 2. c) alpont szerint alp.-ek az aggpapok intézete javára bekebelezett oly 400 frtot vettek volna át. a mely 400 frtot Cs. Ignácz fenállónak nem tekintett és a mely Cs. Ignácz által az Y. és Z. alattiak szerint 'esküvel meg sem erősittetett, végre a S. Aliklósné, Cs. Ignácz nejének nővére javára bekebelezett 500 frt is alp.-ek által átvállalt oly szinleges követelés, mely a mai napon 6074. p. sz. a. hozott Ítélet szerint szintén érvénytelennek nyilváníttatott. Mindezeknek egybevetéséből, különösen a Cs. Ignácz által, ipával, napával, sógorával és ezek nejével kötött ügyletek gyors egymásutánjából és h. ezen ügyletek egy része már akkor köttetett, midőn X. a. szerint Cs. Ignácz ellen 1888 okt. 9-én K. Dávid javára a végrehajtás foganatosíttatott, kétségtelen, h. alp. Cs. Ignácznak a hitelezők mkárositására irányuló szándékáról tudomásul birtak, sől abban tényleg részt is vettek ; ugyanazért a mtámadott ügyletek az 1881 : XVII. t.-cz. 27. §. 1. pontja 28. §. 1., 2. pontja és 29. §. alapján érvényteleneknek kimondandók voltak. (90. aug. 21. 6073. sz.) — Curia: Hhagyja. — Ind.: A kereset tárgyát képező ügyletek és telekkönyvi bejegyzések, a Cs. T. 29. §. alapján s a 36. §. alkalmazásával azért voltak a csődhitelezők irányában hatálytalanoknak nyilvánitandók; mert a per adatai szerint kétségtelen tény, miszerint közadósnak egyéb vagyona a csődhitelezők követeléseinek kielégítésére nem elegendő ; mert a kérdésben forgó ingatlanokért vevő alp.-ek által készpénzben kifizetett összeg s ill. vevő alp.-éknek a vételárba beszámított követelése tényleg a csődtömegben cselekvő vagyonként nem találtatván, a beszámított követelés a dolog természetéhez képest a csődtömegben rum is találtathatván vagyonként, kétséget nem szenved, h. közadós vagyonának értéke a csődnek tnnyitásakor kisebb colt, mint volt a mtámadott ügyletek mkötése időpontjában; mert ezen értékkevesbedés az által állott be, h. alp.-ek az ügyletek mkötése s illetőleg a fizetés teljesítése s a beszámítás eszközlése által közadósnak alkalmat szol. gáltattak arra, h. a fizetett összeg elköltésével s alp.-ek követelésének beszámítás utján teljes összegében kielégítése által hitehzöit mrövidithesse; és