Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

12 I. VAGYONJOG. Birtokhábori- 31. Bp. tábla: Habár gyakorlatunk szerint a haszonbérlő, a mennyitás. ben ettől a szerződésben eltiltva nincs, rendszerint jogosítva van a kibérelt Alhaszonbérlö dolgot albérbe adni; és habár fp. az A. alatt mellékelt szerződéssel és vallos. v. h. kere- másával bebizonyította azt, h. a kérdéses földeket a nevezett bérlőtől 86. évi sete a tulaj- szept. 28. napjától kezdve négy évi időre albérletbe vette és h. az alp.-ek donos ellen a őt 87. é. okt. az albérlet elhagyására kényszeritették; a visszahelyezés és az bérlet megszii- okozott kár mtéritése iránt az alp.-ek ellen indított keresetének helyt adni nése miatt, még sem lehetett; mert az a körülmény, li. az elsőrendű alp. a felp.-töl a bérlő helyett bérleti fizetéseket elfogadott, a felp. és tjdonos közt jogviszonyt egyáltalán nem hozott létre; egyébként pedig nem is állította, h. az elsőrendű alp. a közte és S. T. közt létrejött albérleti szerződéshez hozzájárult, és h. a szerződés annak bemutattatott volna. Tek. ezek után, h. az elsőrendű alp. bérlője K. S. a közte és az elsőrendű alp. közt fenállott bérleti szerződést 87. aug. 20. napján feltétlenül és véglegesen mszüntette. az elsőrendű alp. azzal a tényével, hogy az általa kötött bérli ti szerződés mszüntetése után ingatlanait birtokba vette és más személynek ismét bérbe adta, a felp -el szemben birtokhúboritást ne>n követett <l és a felp. az albérlet megszüntetéséből netán származott kár követeléseit sem az elsőrendű alp., sem pedig az ennek jogán eljárt másodrendű alp. ellen nem érvényesítheti; a felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (90. máj 22.. 15,192. sz.) — Curia: Hagyja azért is, mert az esetben, ha a haszonbéri szerződés a haszonbérbe adó világos hozzájárulása nélkül egy harmadik személyre ruháztatik át, az alhaszonbérlö olyannak tekintetik, mint a ki a haszonbér tárgyát csakis a föhaszonbérlő jogán és nevében birtokolja; miből következik, h. ha a tjdonos s a föhaszonbérlő között a haszonbéri viszony bármi okból mszünik, mszünik egyszersmind az alhaszonbérlö birtoklási joga is. E mszünt jogba való visszahelyeztetés iránt indított keresetnek tehát jogalapja nincs: mert abból, b. elsőrendű alp. és fp. közt létrejött alhaszonbéri viszonyról tudomással birt, és hogy az esedékes haszonbért felp.-től elfogadta, ha e körülmények bizonyítottaknak tekinthetők lennének is, nem vonható le az a következtetés, h. e.-rendű alp. az alhaszonbéri szerződést elfogadta s ez által közte és fp. közt szerződéses viszony létesült volna, hanem csak az, h. a haszonbér tárgyának T. S. nevében és jogán birtoklása ellen kifogása nem volt, a mint hogy, miután a haszonbéri szerződésben az alhaszonbérbeadás mtiltva nem volt. nem is lehetett. (90. aug. 21.. 7006. P. T. XXIII. 4.) Mesgyeigazi- 32. Curia: Mindkét abiróság ítélete mváltoztatik, felp.-nek azon joga tds ir.keresd, h. az ő és alp.-i birtok közötti határvonal bírói mhatározását kérhesse mállapittatik és az e.-bíróság utasittatik, h. ennek mfelelően szabályszerű határozatot hozzon. Ind. : A kereset lényegileg oda irányul, h. a peres felek tjdonát képező ingatlant elválasztó >kérdéses« mesgye bíróilag mhatározt issék. Az e.-biróság fp.-t azért utasította el keresetével, mert bebizonyitottnak vette, hogy a mesgye jelenleg is háboritlanul fennáll azon a helyen, a hol az előbb létezett és jelesül nem bizonyittatott, h. az alp. által rongáltatott és ezen rongálás azóta történt, a mióta fp. birtokba lépett; a m.-biróság pedig azért, mert mesgyeigazitásnak csak a háboritás mtörténtétől számított egy éven belül van helye. El nem fogadható a mbiróság álláspontja, mert az sem a törv.-en, sem az állandó birói gyakorlaton nem alapul. De az e.-biróság ítéletének álláspontja sem fogadható el, mert a mesgyeigazitás kérdésében közömbös, h. a rongálás óta a tjdonos személye ráltozott-e vagy