Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
L VAGYONJOG. 13 sem és mert K. János tanúnak azon vallomása, hogy a mesgye egyik részé- Birtokháboriben meg van törve, bírói szemle folytán alaptalannak is találtatott volna. tás. mire azonban a szemle ki nem terjesztetett és ha megállapítható volna is az. h. azon gyepes mesgye, mely elébb nagyobb szélességben választotta el a birtokot, a mesgyevonal sérelme nélkül kisebbedett elszántás által. fp. a mesgyevonalnak birói mállapitását mégis és annál is inkább követelhetné, mtrt a kivett tanúvallomások szerint egyes határdombok idő folytán elenyésztek és mert a per adatai alapján meg nem állapitható, hogy az alp. által vitatott egyenes mesgyevonal valóban fenáll és az állandó jegyekkel mfelelően megjelölve volna és annak, h. a mesgye azon a vonalon volna esetleg a per adatai alapján mállapitandó, mely jelenleg is a két birtokot elválasztja, melyet alp. határvonalnak állit, a mesgyevonal birói mállapitásának útjában nem áll. Ugyanazért felp.-nek azon joga, h. a mesgye vonalnak birói mállapitását kérhesse, mállapitandó és mindkét a.-biróság Ítéletének mváltoztatásával az e.-biróság megfelelő határozat hozatalára utasítandó volt. (90. máj. 30. 2225.) 2. Tulajdon. 33. Curia: A keresethez A) alatt mellékelt hiteles tkvi kivo- Tulajdon * nattal bizonyitva, h. a bánhidai 347. sz. tjkvben (1152—1154.) hrsz. a. fel- Ingatlan tuvett szó'llő és présház feleréöze fp. és másik felerészben G. J. tjdona. A lajdonosa. birói szemle alkalmával pedig az állapíttatott m., h. az ingatlannak felerészét tjdonjoga alapján G. J., a másik felerészének azt a részét, melyen a * L. az adásvepincze van, valamint, mely az alsó és felső kocsiút közt terül el, alp.. többi vef, cfin"en ko~ J ' r • zolt hatarozatorészét pedig K. J. tartja birtokában, ennélfogva, de azért is, mert az alp. s kat is beismeri, kétségtelen, h. az említett ingatlan fp. millető jutalékának egyrészét, t. i., mely fennebb megjelöltetett, alp. birtokolja. Minth. pedig a tjdonos eltartóztatott sajátját bárkitől visszakövetelheti: alp. helyesen kötelezték az a.-biróságok arra, h. a fp. tjdonát képező ingatlannak birtokában tartott részét fp. birtokába bocsássa annyival inkább: mert az ingatlan tjdonosának az tekintetik, ki mint ilyen a nyilvánkönyvbe bejegyezve van és mindaddig, mig a nyilvánkönyvi állapot m. nem változtatik. mire alp. viszonkeresetet nem támasztott, a tjdonost, az esetnek kivételével, ha a tényleges birtokos birtoklása a tjdonos tényén alapszik, a tjdonát képező ingatlannak birtoka is milleti: ennélfogva az alp.-nek az a kifogása, h. ő a kereseti ingatlant fp.-nél előbb megszerezte és h. arra fp. rosszhiszemüleg nyert nyilvánkönyvi tjdont. még ha ezek bizonyitva lennének is, tjdonjogra vonatkozó viszonkereset hiányában, tekintetbe nem vehető. De nem vehető tekintetbe alp.-nek az a kifogása sem. h. ő a kereseti ingatlannak a perben nem álló nejével van közös birtokában, egyedül ő ellenében tehát végrehajtható Ítélet nem hozható; mert egyrészről e kifogás a birói szemlével m. van czáfolva és másrészről abból, h. a házastársak közös birtoka kezelésének a joga a férjet illeti, következik, h. e birtok védelmére a férj egyedül is jogosult s igy az a körülmény, h; a házastársak közös birtoklásában levő ingatlan birtoka iránt indított per egyedül a férj ellen intéztetett, marasztalás esetében a végrehajtást nem akadályozza. (91. jun. 10. 9062/90. Ü. L. 91. 33.)
