Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 215 2037 írt 371 a kr. törlesztést nyert ; ennek az összegnek és az annak fel- Csődtörvény, vételi napjánál vagyis 1889. nov. 9-nél későbbi időponttól, 1889. nov. 19-tól 27. §. követelt törvényes kamatának mtéritését tehát fp. alp.-től jogosan követeli, Kereskedő mert a Cs. T. 30. §-ának esete ezúttal fenn nem forog, amennyiben a fize- cselekményeitést a közadós nem önként teljesitette s az árverés mtartására és az azon nek megtámabefolyt összeg felvételére alp. a már sommás végzéssel marasztalt többi dása. váltókötelezettség elleni visszkereset elvesztésének terhe alatt kötelezve nem volt. ... — Curia : Hhagyja. (92. jan. 19. 609/91.) 524—525. Curia: Alp. maga beismeri, h. a közadós őt a közte és a közadós között létrejött birói egyezség értelmében még az 1886. évi jan. 30-án fizetni kellett követelésére nézve többszöri sürgetés és a kieszközölt birói vhajtás foganatosításával való fenyegetés mellett csak az 1886. év decz. havában nagyobb mennyiségű árunak fizetés gyanánt történt átadásával, 1887. évi jan. 12-én pedig a kielégítési vhajtás foganatositásának mkisérlése alkalmával készpénzzel elégítette ki. Tek., h. azon körülményből, ha egy kereskedő oly tartozását, melynek behajtására birói vhajtát> is lett elrendelve, hónapokon át nem képes kifizetni és csakis a vhajtás kikerülése szempontjából nagyobb mennyiségű áruinak fizetés gyanánt való átadásával képes tartozását részben törleszteni, a mint ez a jelen esetben is történt, az illető késedelmes adós kereskedő fizetéseinek mszüntetését joggal kell következtetni: a fennforgó esetben biróilag megállapítottnak vétetik, h. a közadós már az 1886. decz. elején, midőn alp. követelésének legnagyobb részét csakis árunak fizetés gyanánt átadásával volt képes törleszteni, fizetéseit tényleg mszüntette és így már ekkor állott be az az időpont, a midőn maga ellen csődöt tartozott volna kérni ; de megállapítottnak tekintendő az is, h. alp.-nek a közadós eme helyzetéről az előtte ismert fenti körülményekből tudomása volt. Minth. pedig a közadósnak ezen cselekménye, mely szerint alp. követelését fizetéseinek mszüntetése után a fent jelzett módon törlesztette, a többi hitelezőinek nyilvánvaló mkárositását vonta maga után. mindkét alsóbb bírósági ítélet mváltoztatásával a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondatni s alp.-t a 33. §. értelmében mindannak visszafizetésére kötelezni kellett, a mit a közadósnak előtte is tudva volt eme jogtalan cselekménye folytán kapott, alp. részére az utóbb idézett törvénytétel alapján csak az a jog maradván fenn, h. követelését a tömeg ellen, mint csődhitelező érvényesítheti. (91. jan. 15. 4954/90. J. 91. 127.) — Azonos (a fizetések mszüntetésének vélelmezése tekintetében) : — Curia: 91. nov. 25. 5213. (J. Sz. VI. 135.) 526. Bp. tábla: Meg kellett változtatni az e.-biróság Ítéletét azért: mert eltekintve attól, h. a közadós a fizetések teljesítése idejében mszüntette a lizetéseit, s hogy birt-e e fizetések mszüntetéséről alp. tudomással ; a mtámadott fizetési cselekmények a csődhitelezők irányában nem hatálytalaníthatok ; mert alp. 1889. aug. 13-án, tehát az 1890. április 12-én történt csödnyitást megelőzőleg 8 hónappal s illetve 6' hónapon túli időben foganatosítván közadós ellen vhajtást, valamint eme vhajtás a Cs. T. 27. §-ának utolsó bekezdésénél fogva mtámadhatlan. ugy az ezen vh'jtás folyományaként, habár „tár a csődnyitái előtti <1 hónapon belül történt fizetés sem támadható megi és pedig annál kevésbé, mivel alp.-nek követelésének esetleg árverés utjáni behajtásához kétségtelen joga lévén, joga volt az árverés nélkül, s ül. ennek elkerülése végett közadós által teljesített s követelését meg nem haladó fizetés