Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

Csődtörvény. (1881 : XVII. t.-cz.) 1. §. 511. Curia: A Cs. T. \. §. szerint a csődnyitás joghatálya azzal a ('södnyUás nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál hatálya. kifüggesztetett. A kifüggesztésnek a 90. §. szerint a csődnyitás napján kell mtörténnie, a 86. §. szerint a biztositási intézkedések a csődnyitás kérdésének jogérvényes eldöntéséig hatályban maradnak. A Cs. T. fenn mjelölt intézkedéseiből következik, h. ha a csödnyitási végzést a felsőbb bíróság feloldotta vagy mváltoztatta is, a kifüggesztett csödnyitási határozat mindaddig hatályban marad, mig jogérvényesen ki nem mondatik, h. a csődnyitásnak helye nincs. A csödnyitás hatálya tehát ily csődnyitási ügyekben is a csődnyitás napjával kezdődik. Ezen idő alatt a 8. §. szerint közadós ellen a csődtömeg irányában is hatályosan pert indítani nem lehetvén, az ezen idő alatt inditott perekben a közadós részére történt kézbesítés a Cs. T. 6. §-a szerint a csődtömeg irányában hatálytalan . . . (90. szept. 25. 418. Ü. L. 90. 48.) íj 8 512. Curia: A Cs. T. 3. és 6. §-ai szerint a közadós a csődnyitási jog hatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett, a mely jog gyakorlása a Cs. T. korlátai közt a tömeggondnokra megy át. Ebből, de különösen a Cs. T. 8., 9., 100. §§-ból következik, h. a közadósnak a csődnyitás hatályának kezdete után az érintett vagyonra vonatkozó jogokra nézve önkép) viseleti jogosultsága megszűnik és helyébe a tömeggondnok lép. Ebből kétségtelen, h. alp. csődnyitása után az 1889. nov. 4-én mtartott és be is fejezett tárgyalás alkalmával nem saját, hanem csak törvényes képviselőjének, a tömeggondnoknak személyében jelenhetett volna meg, ez azonban nem történt és e hiba utólag sem hozatott helyre, minélfogva figyelemmel arra, h. itt kétségtelenül oly vagyonról, í 11. vagyonra vonatkozó jogról van szó, mely részben, esetleg egészben csődtömeghez tartozónak mondathatik ki, az e.-bíróság ítélete ez okból helyesen semmisittetett meg. (91. aug. 48. 6069. J. 92. 10.) 9. §. 513—514. Aradi tsz.: Az 1891. szept. 12-én 9141. sz. a. biztositási Záros határ- vhajtást rendelő végzés elleni felfolyamodásra csődtömeggondnok által kérelidök meghosz- mezett ujabbi határidő megadatik. — Nváradi tábla: A tömeggondnok készabbitása. relmének helyt nem ad s ehhez képest a tömeggondnok részéről közbe telt felíolyamodást visszautasítja: mert az 1881 : XVII. t.-cz. 9. §-ban említett záros határnapok alatt, a melyek a tömeggondnok kérelmére uj határnap tűzhető ki, csupán a közadós ellen indított perékben a csődnyitásig lejárt záros határnapok értendők s az idézett törvénghelynek ez a rendelkezése a vhajtási ügyekben lejárt határidőkre általában ki nem terjeszthető . . . — Curia : A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Mert a neheztelt végzés-