Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 189 társulattal való kiegyezés után a keresetbe vett 80 frtnyi kárbiztositási ősz- Kereskedelmi szeget a biztosító társulatnál felvette. Tek , h. a kárbiztositási összeg a biz- törvény. tositott tárgy egenértékét képezi s mint ilyen a károsultat, vagyis a tárgy Biztosítási tulajdonosát illeti és tek., h. alp. a jelen esetben az által, h. fp. épületeit ügylet. tűzkár ellen biztositotta. mbizás nélkül eljáró ügyvivőként lépett fel és e 477., 478. §§. minőségében a kötött biztosítási jogügyletből a biztosított tárgy tulajdonosa .1 kár megrészére szerzett jogokból keletkezett vagyoni előnyt, vagyis a kárbiztositási állapítása. összeget a maga részére nem igényelheti, és csak azt igényelheti, h. a biztosított tárgy tjdonosa az ügyvitelből keletkezelt szükséges kiadásait neki mléritse, ezt pedig alp. nem követelte. Ugyanazért alp. a kereseti tőke és jár, mfizetésében el volt marasztalandó stb. (91. máj. 20. 257.) — Curia: Hhagyja, mert alp. beismerte, h. azon épületek, melyeket tűzkár ellen biztosított, fp. tulajdonai voltak s beismerte, h. ezen épületek leégtek és h. ezen leégés folytán előállott kárért a biztosító társaságtól kárpótlás fejében 80 frtot felvett; minth. pedig az ily czimen fizetett összeg a károsultat, vagyis a leégett épületek tjdonosát illeti, alp. pedig mi jogczimmel sem bir arra, h. ezen összeget a saját részére mtartsa, kötelezni kellett őt arra, h. a biztosító társulattól illetéktelenül felvett összeget fp.-nek kifizesse és pedig annyival is inkább, mert azon körülmény, h. a biztosítási dijakat ö fizette, csakis arra ad jogot alp.-nek, h. ezen dijak mtéritését követelhesse fp.-től, nem pedig arra, h. az ezt illető kártérítési összeget visszatartsa stb. (92. márcz. 9. 7582/91. J. 92. 61.) 452. Curia : . . . Fennforgó esetben, midőn szó nincs arról, h. a biz- 478. §• tositott tárgyak értéke, bármely e perben felhozott számítást véve is alapul, a biztosítási összeget mhaladná. a K. T. 478. %-a alkalmazást nem találhat. hanem alkalmazandó a biztosítási feltételek 9. § ában foglalt, az a tv. által nem korlátolt szabály, mely szerint, ha a biztosított tárgyak értéke csekélyebb az azokra biztosított összegnél, a kár csak ama csekélyebb érték arányiban téríttetik meg. (91. nov. 18. 1506/90. J. 92. 6.) 453—454. Fp. keresk. és ttszék : Fp. a D) a. biztosítási szerződéssel tűzkár ellen biztosított és 188H aug. 21-én leégett két asztag búzájában s egy kazal kaparék búzájában esett kár fejében 2527 frtot követel. Alp. beismeri, h. a biztosított buza tényleg elégett, azonban első sorban a biztosítási szerződés érvényessége ellen emel két rendbeli kifogást, és pedig 1-ször azt, h. fp. a búzát a 2. a. ajánlatban mint saját tjdonát biztositotta, már pedig fp.-nek saját beismerése szerint is a termés egy negyed része az aratóké volt mint az ő arató részük, az ezenfelül maradt termés egy negyede pedig fp.-nö anyjának tulajdonát képezte. Alp.-nek ez a kifogása azonban figyelembe nem jöhet, mert alp. beismeri, h. azon a földterületen, melyen a biztosított buza termett és a mely felerészben a fp., felerészben pedig anyjának tjdona volt. fp. gazdálkodott, még pedig akként, h. az anyja tjdonát képező részt felében birta bérbe, s anyjának a tjdonán termett buza felét tehát a biztosított egész termés egy negyedét tartozott bérképében kiszolgáltatni. Kétségtelen tehát, h. fp. az anyja földjeit természetben kiszolgáltatandó bérért bérbe birta; s a termés felét csak a betakarítás és kicséplés után volt köteles anyjának magban kiszolgáltatni, és így ő mint feles az általa bérelt és általa munkált földön termett és learatott búzának tjdonosa volt, sőt az egész terméshez vagyoni érdek fűzte, ebből kifolyólag tehát azt mint saját tjdonát biztosíthatta; anyja pedig a beszedett termésre tjdonjogot — mig ezt fp. neki