Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
190 I. VAGYONJOG. Kereskedelmi át nem adta — nem szerzett. Éppen ugy a fp., mint termelő, tjdonának tetörvény. kintendő a biztosított asztagokban, s ül. kazalban levő, még el nem külöBiztositási nitett s a cséplés után magban kiszolgáltatandó arató rész is, melyre az ügylet. aratók tjdonjogot addig, mig az részökre átadva nem lett — nem szereztek. 477., 478. §§ Fp. tehát akkor, midőn a 2. a. ajánlatban az egész termést mint tjdonát A kár meg- jelölte meg: a tjdoni viszonyt a valósághoz hiven adta elő, és ö mint érdeállapitása. kelt tjdona az egész búzatermést mint sajátját jogosan biztosította, s a kártérítést az egész biztosított termés után követelhette. Végre alp. azt a kifogást emeli, h. fp. a biztositott buza tűzveszélyességét a biztosítás tartama alatt önhibájából fokozta, s ez okból a társaság kártérítési kötelezettsége az általános biztosítási feltételek 7. §-a értelmében mszünt. Fokoztatott pedig szerinte a tűzveszély az által. h. fp. T. Samut — ki a terményt az ajánlat mtétele és a szerződés létrejöttekor őrizte — a kötvéng kézhezvétele után azonnal elbocsátotta, s az osztagokat többé senki által sem őriztette egész a tiiz kiütéséig. Alp.-nek azonban ez a kifogása sem volt figyelembe vehető, mert az, h. a biztositott terményre külön őr ügyeljen, a szerződésbe kikötve nem lett, hanem abban az lett különös föltételként kikötve, h. a biztositott tárgyakra az intézet védtáblácskája kifüggesztessék. — ha tehát elbocsátotta is fp. a szerződés kézhez vétele után az őrt, ez a körülmény alp. kártérítési kötelezettségét annál kevésbé érintheti, mert a biztositott mm kötelezhető arra. h. a biztosított tárgyakat éjjel nappal e czélra alkalmazott őr által őriztesse, mivel az ilg őrizet a tűzbiztosítást legnagyobb részben felesltgessé tenné, az őrizet alatt tehát — melyről az ajánlatban említés tétetik, csak a gondos gazda által teljesíteni szokott őrizetet lehet érteni, — már pedig alp. nem igazolta azt, h. fp. ennek sem felelt volna meg, sőt az általa felhivott Cs. S. tanú azt vallja, h az asztagokat B. F. fp. tanya szomszédja őrizte, a fp. által felhivott B. F. tanú pedig határozottan vallja, h. őt fp. kérte fel, miszerint ügyeljen az asztagokra, és ő ennek eleget tett, a mennyiben azoknak gyakrabban utána nézett. Az előadottak szerint alp.-nek fentebb felsorolt mindhárom kifogását elvetni, s őt az érvényben levő D) alatti biztosítási szerződés alapján -- tekintve, h. azt, miszerint a biztositott buza elégett, beismerte — a tényleges kár mfizetésére kellett kötelezni. — A kár mennyisége: Fp. az egész biztosítási összegért 2527 frtot követel. Alperes tagadja, h. a két asztag s egy kazalban 367, 360 s illetve 54 kereszt buza lett volna betakarítva, tagadja, h. a két asztag buza keresztenként 45 kiló magot — a kaparék buza pedig 30 kiló magot tartalmazott, beismeri azonban, h. a buza mmázsánként 7 frtot megért, szerinte fp.-nek összes elégett búzája 184 mmázsa 32 kilót tett ki, ennek mázsánként 7 frtot számított értékéből azonban a biztosítási feltételek 9. §-a értelmében levonandó a megtakarított cséplési költség és a búzának a hódmezővásárhelyi piaczra való szállítási költsége, miszerint az érték 10°/0-i'a teendő. Az alp. által beismert 184 mm. 32 k. buza értéke 7 írtjával kitesz 1-290 frt 24 krt, ebből azonban kétségtelenül levonandó a cséplési és piaczra szállítási költség, mert a biztosító csak a tényleges kárt tartozik mtériteni, s fp. azért, mert búzája elégett, az általa ki nem adott cséplési és piaczra szállítási költségekkel nem gazdagodhatik. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe fp.-nek az az érvelése, h. ezen költségek az elégett buza szalmájának és polyvájának értékével — mi a biztosítási szerződésben számba véve nincs — ugy is fedezve lettek volna, mert a D) alatti kötvénynyel kizárólag csak a mag volt biztosítva.
