Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 179 litás közben elfolyt, miután alp. sem az olaj mennyisége, sem annak köve- Kereskedelmi telesbe veit értéke ellen kifogást nem tett. kérdés és elbirálás tárgyát egye- törvény, dül az képezi, h. mrnnyiben terheli mulasztás alp.-t a szállítás körül s h. Fuvarozási kötelezhető-e alp. kártérítésre vagy sem? Alp. nem vonta kétségbe, h. a ügylet. hordó a feladáskor sértetlen állapotban adatott át elszállítás végett, de azzal 398. §. védekezett, h. fp. a hordó csapját pléhlemezzel be nem szegezvén, a szállítás közben a hordót ért lázás folytán a csap meglazult s miután a hordó kirakodás után a rakparton a napon állt, az olaj tágulása következtében a csaj' kilöketett s agy folyt el az olaj. Az ilynemű kárért pedig az üzleti szabályok 67. §. 3. pontja értelmében a társulat felelősséggel nem tartozik. Alp. védekezése azonban el nem fogadható ; mert a hordó-csap helyének pléhvel be nem szegezése, melyre alp. védelmét alapítja, a Juvarozás végett átvett hordó átvételekor kívülről annyira ftlismerhetö volt, h. ha azt alp. hiánynak tekinté. arra fp.-t, ill. a feladót figyelmeztethette, sőt a szállítást egyenesen meg is tagadhatta s legrosszabb esetben a hibának tekintett hiány elismerésére a feladót felhívhatta volna. Minth. azonban alp. a per során fogyatkozásnak vett hiány mellett is az árut átvette, a csapnak pléh lemezzel he nem szegezésébó'l könnyen felismerhető hiányaira felügyelni s az ekként származható kárt mgátolni pedig a fuvarozót terhelő kereskedői gondosság figyelmen kívül hagyásával elmulasztotta, sőt a hordót a nap hevére tette ki s ez által az olaj fokozott kiterjesztését és az által az olaj egy részének kifolyását előidézte, tekintettel még arra is, h. a szakértők véleménye szerint is szokás ugyan a hordó csaphelyét pléh lemezzel beszegézni, de az nem kötelező, alp. tehát — kit a kereskedői gondosság elmulasztása is terhel — az árut fuvarozás közben ért kárért felelősséggel tartozván, a mennyiségileg nem kifogásolt kárösszeg mtéritésére kötelezendő volt. (89. máj. 29. 5742/89.) — Curia : Hhagyja. Alp. sikeresen védekezhetett volna ugyan az üzletsz. 67. %-ának 3. pontjával, mely szerint nem felelős oly kárért, mely a begöngyölés hiányos voltával összekötött veszélyből ered ; mert a KT.-nek a. fuvarozási ügyletből származó jogviszonyokat, tehát a fuvarozó felelősségét szabályozó §-ai nem tartalmaznak — a vaspályák kivételével — oly imperativ határozványokat, melyek a felek egyező akarata által mmásithatók nem volnának. Minth. pedig a fuvarlevéllel igazolva van, b. fp. az abban felhivott üzletszabályoknak magát alávetette, azoknak az alp. felelősségét a KT. 398. §-ától eltérően szabályozó halározmánya reá nézve szerződés erejével bir. Azonban alp. a jelen esetben azt. h. a kár a hiányos begöngyölés következménye, h. tudniillik az olaj a csapot, mely a kereskedői szokás ellenére pléh lemezzel leszegezve nem volt, a melegben kilökte s igy folyt ki az olajnak egy része, csak állította, de he nem bizonyította, tehát nincs elhárítva a fp. által támasztott azon kétség sem. h. a csap szándékosan kivétetett. (90. febr. 28. 1004/89. J. 90. 51.) 432. Bp. tábla : A KT. 390. §-« szerint, mely a 410., ill. 424. §. értelmében a Elvesztés vasutakra nézve is irányadó, az áru elveszése miatt támasztható keresel attól a okozta kár. naptól számított egy év alatt évül el, amelyen az áru a czimzetlnek, ill. a feladó utasításához képest másnak kiszolgáltatandó volt volna. Fp. arra alapítván keresetét, h. alp. vasút az áruküldeményt idejekorán kapott utasítás ellenére o czimzettnek kiadta és ekként azt fp. rendelkezése alól végképp kivonta. kétségtelen, h. az árunak ily módon történt kiadása, a mennyiben az igazoltatik, egyértelmű azzal, mintha az áru fp.-re nézve elveszett volna, minél12*