Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

178 I. VAGYONJOG. Kereskedelmi sának fedezetet nyújtani, amennyiben az utolsó elszámolási árfolyam alapján törvény. mutatkozik terhére fedezetlen külömbözet. Mindezt a jelen esetre alkalBizományi mázva, a következő eredményre jutunk : Fp. az 50 db. osztr. hitelrészvény ügylet. iránt 281 frtnyi árfolyamon kötött, ill. a nov. 4-iki mhosszabbitás folytán 368 - 383. §§. 282 frt 75 krnyi árfolyamon fennállott vételi ügyletnél nov. 14-én 1000 frtnyi készpénzfedezettel birt, melyet alp. már előbb nyújtott volt; vagyis fp. elegendő fedezettel birt mindaddig, míg a leszámolási árfolyam 262 frt 75 krig nem csökken. 1891. nov. 14-én a leszámolási árfolyam 270 frt volt; következőleg e napon fp. alp.-től fedezetet nem követelhetett, mert a legközelebbi tőzsdei napon, a közbeeső vasárnap miatt. nov. 16-án, fp. a kiegyenlítést 270 frtnyi árfolyamhoz képest tartozott eszközölni, a mihez a birtokában volt 1000 frtnyi fedezet busásan elégséges volt. H. járt el azonban fp. 'J Midőn a nov. 14-iki (fekete szombat) délutáni tőzsdén az árfolyamok rohamosan, habár csak mulólag, csökkentek; midőn — mint maga előadja — a tőzsdén az általános fejetlenség mellett az ügylet rövid időre szünetelt • midőn a hírlapok közlései szerint az osztr. hitelrészvények legalacsonyabb árfolyama 262 frt 50 kr. volt. midőn tehát alp. terhére darabonként mindössze 25 krnyi, összesen tehát 12 frt 50 kinyi fedezetlen külömbözet mutatkozott, a hitelrészvényeket a saját üzletében a saját tetszése szerint megszabott 261 frt 20 krnyi árfolyamon alp. előleges értesítése nélkül eladta, igy vélvén legpontosabban mfelelhetni a törvény által reá rótt azon kötelezettségnek, h. az ügyletet a rendes kereskedő gondosságával mbizója érdekeinek mfelelőleg tartozik ellátni. A tőzsdei szokásókkal s a tv. világos ren deleiével ellenkező ily eljárást a bíróság nem szentesüket, s ezért az előadott indokok alapján fp.-t keresetével el kellett, h. utasítsa. Egyúttal azonban nem mulaszthatja el a bíróság kijelenteni, h. a kereseti kötlecél nyomtatott szövegében foglalt néniéig ügyleti feltételek, nevezetesen azok. melyek szerint fp. saját ellenőrizhetlen belátása szerint jogosítva van az ügyletet bármikor, akár magánúton is, a tőzsdén kívül s anélkül, h. a tőzsdei árakhoz kötve volna, lebonyolítani s a fedezeti értékeket eladni, s mindezt a mbizó értesítése nélkül, annak tudtán kívül, s mely feltételek értelmében az ily módon eszközölt lebonyolításokat a mbizó ellenmondás nélkül elismerni tartozik stb.. mindezen feltételek olyanoknak tekintendők, melyek a bizományi ügylet természetével s annak törvényileg megállapított alapelveivel homlokegyenest ellenkeznek s melyek a solid tőzsdebizományi forgalom kellékeivel éppen az e forgalmat közvetítők érdekében össze nem egyeztethetők. Alp.-nek az 1000 frtnyi fedezet visszatérítésére irányuló viszonkeresete megítélhető azért nem volt, mert 1891. nov. 23.án felvett óvásában alp. az ügylet további érvényben tartásához ragaszkodott, s igy az máig is fennállónak lévén tekintendő, bizományos fp. az ügylet folyama alatt a kapott fedezet kiadására nem kötelezhető. (92. jan. 15. 1079/91. J. Sz. VI. 454.) Fuvarozási *31. Bp. tábla : A KT. 398. §-a szerint a fuvarozó minden kárért, ügylet. mely az áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig msérülés által történik. 398. §. felelős, a mennyiben igazolni nem képes, h. a kárt rendes csurgás vagy a Begöngyölés begöngyölésnek kívülről felmutatható hiányai okozták. A KT. eme rendeihiányossága kezéséből kétségtelen, h. ha a kár a begöngyölésnek kívülről felismerhető okoztt kár. hiányából származik, a fuvarozó az okozott kárt mtériteni tartozik. Fp. kára ugy a kereseti előadás, mint alp. beismerése szerint is onnan állván elő, h. a fp. részére alp. által fuvarozott egy hordó olajból 137Vi0 kiló szál-