Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 177 bizományi díjhoz igényt nem tarthatott, alp.-nek számolni nem tartozott. Kereskedelmi Alp. gyártmányainai: eladását a maga nevében, de a maga és nem a p. törvény, részére eszközölte. Az A) a. szerződésből tehát a bizományi viszony összes 368 —383. §. ismertető jelei hiányzanak, minélfogva azt a szerződést bizományi szerző- Bizományi désnek tekinteni nem lehet. (90. jun. 18. 8511/89. J. 90. 98.) üqylet 430. Bpesti áru- és értéktő.sde vál. bírósága: A bíróság fp.-t keresetével, alp.-t viszonkeresetével elutasítja. — Ind. : A kereset mellett fekvő s alp. aláírásával ellátott kötlevél szerint az ügylet a helybeli tőzsde szokásai szerint s a kötlevél nyomtatott szövegében foglalt feltételek mellett jött létre; a tőzsdei szokások intézkedései tehát irányadóul szolgálnak, amenynyiben azok alkalmazását a szerződés egyéb feltételei ki nem zárják. Tek., h. az értéküzleti tőzsdei szokások 26. §-a értelmében az ügylet vhajtási lebonyolítása csak óoás mellett foglal helyet, s h. az óvás mellőzése a kötlevél különös feltételei szerint nincs kikötve : világos, h. fp. eljárása, ki az alp. részére vásárolt hitel részvényeket, anélkül, h. öt fedezet nyújtására előzetesen felhívta volna, tőzsdén kívül, saját üzletében, teljesen önkényüleg s óvás nélkül adta tl, a kikötött tőzsdei szokásokba ütközik s azok rendelkezése szerint a vhajtási eladás alp.-t nem terhelheti. De még élesebb világításban tűnik elő fp.-nek. ki bizományos létére a tv. értelmében s a bizományi ügylet természetéből folyólag az ügyletet mbizója érdekeinek mfelelőleg köteles ellátni, jogtalan eljárása, ha figyelembe veszszük az osztr. hitelrészvényekben kötött ügyletek tekintetében a helybeli tőzsdén dívó szokást. Az értéküzleti szokások 9. §-a értelmében ugyanis az ezen részvények iránt létrejött kötés a következő hó negyedik napjára kötött gyanánt kezelendő, az ügylet lebonyolítása tehát az illető hó 4-én tartandó tőzsdei leszámolásban történik: azonban a vevő és eladó közt a leszámolás és kiegyenlítés a déli tőzsdén hivatalosan megállapított leszámolási árfolyamhoz naponként eszközlendő. Ennek következményeként a bizományos, ki mbizója ügyleteit a tőzsdén ellátja, a naponkénti leszámolási árfolyamhoz képest terhére mutatkozó külömbözetet a következő napon kiegyenlíteni köteles, miből továbbá az következik, h. mbizójálól csak annyiban követelhet további fedezetet (feltéve, h. ez — mint jelen esetben is — szerződésileg ki lett kötve), amennyiben az előző napon ,egyzett leszámolási árfolyamhoz képest a mbizó terhére különbözet mutatkoznék; a fedezetnyujtási kötelezettség beálltának mhatározásánál tehát egyedül a naponkénti leszámolási árfolyamok szolgálhatnak irányadókul, nem pedig az egyik felszámolási árfolyam megállapításától a következő nap felszámolási árfolyamának jegyzéséig terjedő időszakban beállt árhullámzások ; ami természetes magyarázatát abban találja, h. a bizományos is csak akkor veheti a bizományi ügyletből mbizóját igénybe, midőn abból kifolyólag a mbizó helyett ő is teljesíteni köteles. Ha tehát a mai felszámolási árfolyamhoz képest a bizományos mbizója részéről kellő fedezettel nem bír, joggal követelheti (mindig feltéve, h. az ügylet folyamata alatt való fedezetnyujtás szerződésen alapszik), h. mbizója a következő napon történő leszámolásig a hiányt pótolja, mert ekkor a bizományos a mutatkozó árkülömbözetet szintén fedezni köteles. Ellenben nincs jogosítva a két felszámolási árfolyam megállapítása közt fekvő idő alatt előfőfordult árfolyamok szerint szabni meg fedezethez való igényét. Egyszóval a mbizó fedezetnyujtási kötelezettsége a naponként hivatalból megállapított felszámolási árfolvam szerint irányul,, vagyis a mbizó csak annyiban köteles bizományoMárkus. Felsőbíróságaink elvi határozatai Hl. 12