Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 173 piaczi itt. tőzsdei árnál magasabb ne legyen, vagy ha ezt áz árt meg is haladja, Kereskedelmi köteles a vevő az arra befolyást gyakcrolt körülményeket előadni és igazolni. törvény. A szerződési mmázsánként 5 frt 40 kr. és a teljesítés ideje alatti piaczi ,55.?. §. középár 5 frt 85 kr. közötti árkülönbséggel 45 krral szemben az E) alatti fedezeti vétellel megállapított 6 frt 75 kr. vételárból előálló 90 kr. árkülönbség oly magasnak jelentkezik a vétel tárgyát képező és minőségű terménynél, h. fp. tartozott volna, alp. kifogása következtében, ezen feltűnő árkülönbséggel létesített fedezeti vételnél kereskedői gondossággal történt eljárásának igazolására szolgáló körülményeket, jelesen, h. az áru a piaczokon miért nem volt beszerezbető, kimutatni és igazolni. Fp. azonban ezt ki nem mutatta, a hirdetmény Heg közzétett ajánlati verseny utján történt beszerzés a kereskedői gondosságot a piaczi ártól való nevezetes eltérésére nem igazolja. Ez oknál fogva tehát a fp-t megillethető nagyobb kárfelszámitásául a fedezeti vétel figyelembe vehető nem lévén, részére a 3"/. alatti és a m.-biróság által kifejtett helyes indokoknál fogva, közokiratnak tekintendő hatósági bizonyítvány szerint a szerződés teljesítése ideje alatt fennállott piaczi ár és a szerződési ár közötti különbséget, mi mmázsánként 45 krt tett, lehetett megítélni, a keresetnek az ezt mhaladó többi részével történt elutasítást helyben kellett hagyni. A megítélt tőke után a kereset napjától járó fi°/o kamat fp.-t a K. T. 281. %-a alapján illeti. (91. jan. 13. 525/90. Ü. L. 915.) •422. Curia: Alp. védelmül egyedül azt hozza fel, h. bár az E) alatt csatolt részletes számlában felsorolt árukat mrendelte és azok fp. által részére el is küldettek, a vételár mfizetésére még sem kötelezhető, mert fp. az áruknak kikötött azonnali szállításában késedelmesen járt el és e miatt ő, alp., a K. T. 355. §-a alapján a szerződéstől elállott. A K. T. 327. §. értelmében, ha a kötelezettség teljesítési ideje a szerződésben meg nem állapíttatott, amennyiben az ügylet természete vagy a keresk. szokás mást nem kiván, a teljesítés bármikor követelhető és eszközölhető. Figyelemmel eme jogszabályra, továbbá arra, h. a keresetben érintett és a K. T. 336. §. értelmében létrejött és az áruk átadásával az eladó részéről foganatosított vételügylet valóságát alp. beismeri, alp. tartozik bizonyítani fp. tagadásával szemben mint kifogást azt, h. az azonnali szállítás szerződésileg meg állapíttatott. E kifogás bizonyítása épp ugy terheli a vevőt az eladóval szemben, amint a K. T. 345. §-ának ugyancsak általános szabályával szemben szintén a vevő köteles bizonyítani, h. az átvétel szerződésileg nem azonnal, hanem valamely későbbi időpontban eszközlendő, vagy h. a vételár nem az átvételkor, hanem utóbb fizetendő, vagyis, h. a követelés időelőtti. Ezekhez képest alp. csak az őt terhelő bizonyitási kötelezettségnek tett eleget, midőn l'p.-t utazója személyében a kérdéses kikötés tekintetében főesküvel kínálta meg, melyet fp. szükség esetére elfogadott. Ez a főeskü azonban meg nem ítélhető és ill. annak le vagy le nem tételétől a per kimenetele függővé nem tehető azért, mert ha bizonyítottnak vétetik is, h. az azonnali szállítás csakugyan kiköttetett, alp. a vételárat ebben a feltett esetben is köteles mfizetni. Az azonnali teljesítésnek közelebbi záros határidő kitűzése vagy fix határnap mjelölése nélkül való kikötése ugyanis fix ügylet (K. T. 355. §.) megállapítására magában véve elégtelen, minth. űx ügylet csak ugy létesül, ha a felek határozottan nyilvánított vagy az ügylet természetéből vagy körülményeiből kitetsző szándéka szerint a teljesítés időpontja a szerződés oly lényeges feltételét képezi, h. az ügyletnek nem a kitűzött bizonyos időn belül