Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
172 I. VAGYONJOG. Kereskedelmi zatok mtartása mellett a vevő rovására eladhatja s egyúttal a kár mtéritörvény. tését igenyelheti, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az 351.. 352. §§. meg nem köttetett volna. Fp. azonban nem ezen vagylagos jogok valamelyikét választotta, hanem daczára annak, h. az árut lakhelyére visszahozta és a vasúttól átvette, a felett ismét mint sajátja felelt rendelkezett s ez állal a szerződéstől elállott — a felmerült fuvarköltség mtéritését alp.-töl kár czimén követeli. Minth. azonban a K. T. 852. §-a értelmében az eladónak abban az esetben, ha a szerződéstől elállott, kártérítést is követelni joga nincs; s minthogy e szerint a csupán és egyedül alp. átvételi késedelméből támadt kár mtéritésére irányzott kereseti követelés törvényes jogalappal nem bír: a fp.-t elutasítani kellett. (90. márcz. 24. 8765/89.) — Curia : Hhagyja. (90. aug. 28. 1056.) 353. §. 420. Curia : Miután alp. a G)&. mellékelt okiratban fp.-nek a C és E a. csatolt okiratok szerint kötött vételtől merőben eltérő uj ajánlatot tett azzal a kijelentéssel, h. ha fp. ezen uj véleli ajánlatot el nem fogadja, alp. a vételi ügyletet mszüntnek tekinti; miután fp. abban az esetben, ha alp.-nek uj ajánlatát elfogadni hajlandó nem volt, alp.-nek G. alatti levelére válaszolni azért sem tartozott, mivel alp. ebben uj ajánlatának el nem fogadása esetére a már mkötött vételtől való elállását kijelentette; miután továbbá abból, h. fp. a G. alatti levélre postafordultával — amint ezt alp. most emiitett levelében kifejezte — nem válaszolt, ebből nem lehet fp. ellenében azt következtetni, mintha fp. hozzájárult volna alp.-nek a C. és E. alatti szerződés mszüntetésére vonatkozó nyilatkozatához, vagvis, h. fp. is elállott a vételtől, minth. a G. alattiban egy mkötött ügyletnek hatályon kivül helyezésével kap>csolatba hozott uj ajánlatról lévén szó, alp.-nek ezen ajánlatára nézve a K. T. 320. §. rendelkezése már azért sem alkalmazható, mert a megkötött ügylet egyik szerződő félnek egyoldalú nyilatkozatával meg nem szüntethető ; végül miután fp. alp.-nek a vételszerződés mszünte iránt tett komoly kijelentése után az önkéntes teljesítésre többé nem számithatott: fp. vevő a dolog természetéhez képest a K. T. 353. %-ban mhatározott jogokat, a kikötött teljesítési idő leteltének bevárása nélkül azonnal gyakorolhatta.Ehhől kifolyólag, tek., h. fp. a K. alatti 1889. febr. 14-én kelt okiratban alp.-t ajánlatának el nem fogadása mellett értesítette, h. a szerződés mszegése által szenvedett kárt alp.-tői követeli; tek., h. fp. kárkövetelését kellően bebizonyította, alp.-t marasztalni kellett. (91. máj. 16. 1454/90.) 421. Curia: Miután a vételi ügylet felperes és alperes között 1889. július 10. napján 2000 métermázsa árpára mköttetett. alp.-nek nem volt joga ezen ügyletet az S) alatti levele szerint visszautasítani s annak létrejöttét mtagadni, alp. ezen tényénél fogva nyilván szerződésszegőnek tekintendő, kivel szemben a vevőnek joga van a K. T. 353. §-ban foglalt jogok bármelyikével élni. Fp. a szerződéstől nem állott el, hanem kártérítést követelt s ebbeli kárának felszámitását az E) alatti okirat szerint 1889. aug. 1-én létesített fedezeti vételre alapítja. Habár a fennforgó vételi ügylet nem képez határidőhöz kötött (fix) ügyletet, mindazonáltal fp.-töl nem lehet megtagadni azt a jogot, h. az alapszerződésben fekvő üzleti érdekeinek fedezeti vétel utján biztosítsa s az ebből származó, a piaczi árt mhaladó nagyobb kárát a K. T. 356. §. 2. p. értelmében követelhesse, de éppen ezen oknál fogva kötelességében állott fp.-nek. a fedezeti vételnél kereskedői gondossággal járni el. A kereskedői gondosság mkivánja, h. a fedezeti vételár a
