Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 171 pedig a bánatpénz kikötése csak azon félnek, ki adla, ad választási jogol Kereskedelmi a teljesítés és a bánatpénz között, de nem azon félnek is. kinek javára a törvény, bánatpénz kiköttetett, ugy h. ha a visszalépés joga az illető fél részéről n<>m 35!.. 352. §§. gyakoroltunk, a bánatpénz iránt csak az esetleges kötelezettségnek a mszünésével egyedül a teljesítés, ül. a nem teljesítés miatti kártérítés iránti fiikötelezettség maiad csak fenn, miből következik, h. alp.-nek is, mivel fp. a szerződéstől vissza nem lépett, csak a törökbuza szállítását, illetve a nem szállítás miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését van joga köretelni. Mindezek szerint tehát alp. az adott bánatpénz mtartására jogczimmel nem birván. annak s járulékainak mfizetésében elmarasztalandó volt. — Curia : A m.-b. ítélete fp.-t kártérítési követelésével elutasító részében azért volt helybenhagyandó, mert fp. alp. tagadásával szemben nem bizonyította, h. az A) alatti okirat szerint alp.-nek mm.-ként 5 frtért eladott 1000 mm. tengerit, a szerződés teljesítése helyén Kolozsvárt eladta volna, az M.-Ludason 600 mm. történtnek el nem fogadható; 400 mmázsára nézve az eladást fp. egyáltalában nem is bizonyította, holott fp.-nek kötelessége lett tolna az áru átvételében késedelmes vevő ellenében támasztható kártérítési követelése megállapítására nézve az áru tekintetében a K. T. 351. és 352. §-aiban mszabott eljárást követni, miután fp. az árut Kolozsvárt tartozott átadni és a késedelmes alp.-t az 1886. máj. 8-án kelt levél szerint is arról értesítette, h. az 1000 mm. tengerit el fogja adni s ennek következtében árkülönbözetet fog követelni, az eladás a teljesítés helyén volt volna (szközlendő, minth. fp. csak ebben az esetben tekinthető a szerződést maga részéről is teljesítőnek ; minth. a törvény értelmében eladandó árunak árát kizárólag a tényleges eladási ár állapithatja meg s ezt sem a piaczi, sem a tőzsdei ár nem helyettesitheti. ezeknélfogva fp.-nek az árkülönbözetből származtatott kártérítési kövttelése meg nem állapítható. A másodfokú bíróság ítéletének az a része, mely szerint alp. 100 frt tőke és járulékai visszafizetésére köteleztetett, azért hagyatott helyben, mert fp. a per adatai szerint alp.-t a szállítandó tengerihez szükséges zsákok átadására felszólitván, alp. nem bizonyította, h. fp -mk a zsákokat a szállítás teljesítése végett átadta volna, alp.-nek ezen mulasztása következtében a szerződés megszűnt. Minth. pedig a m.-biróság a 100 frt dijat (prümie) jogi tekintetben helyesen minősítette bánatpénznek s minth. a szerződés mszünése esetében a bánatpénz visszaadandó, alp.-t a felvett 100 frt és j árulékai visszafizetésére kötelezni kellett. (91. máj. 22. 1601/90. Ü. L. 91. 25.) 418. Curia: Ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított áru vételárába betudták : ez állal a kapott foglalónak mmaradt része foglaló természetét el nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztositékául szolgál. Aki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót meg akarja tartani, nem köteles a másik szerződő fél irányúban semmi joglépést sem tenni és reá nézve a K. T. 352. %-a nem alkalmazható. (90. nov. 18. 438. J. Sz. IV. 22.) 419. Bp. tábla: A K. T.-nek a jelen esetre alkalmazandó 352. §-a szerint abban az esetben, ha a vevő a vételár Kifizetésével késik s az áru még át nem adatott, az eladó tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését t. i. az áru átvételét és a vételár mfizetését, ugy a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti, vagy az árut a K. T. 347. §-ában foglalt határo-