Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 7 egymás irányában származtatható jogai és kötelezettségei, valamint azon Birtokháboriszerzó'dés mszüntének vagy hatálybani fenállásának kérdése ezen sommás tás. visszahelyezési perben megbirálás tárgyát nem Képezheti s az alsó bíróságok annál kevésbé bocsátkozhatnak a fp. telepitvényesek által a legeltetés fejében teljesitendó' szolgálmányok megállapításába, mert ezirányban kérelem a felek Tészéró'l elő sem terjesztetett. A tényleges birtok ül. joggyakorlat védelmére szolgáló sommás risszahehjezési perben vizsgálat és eldöntés tárgya csak az lehet, vájjon fpek voltak-e azon jognak tényleges gyakorlatában, melyben a kereseti előadás szerint megliáborMattak s fenforog-e alp.-ek részéről háboritás ténye ? Alp.-ek a tárgyalás során beismerték ugyan. h. a telepitvényesek felhívták, h a legelőről állatjaikat távolitsál- d. tagadják azonban. I*. állatjaikat a legelőről elhajtották volna s kijelentették, h. a telepitvényesek a felhívás daczára az uradalmi birtokon legeltettek és legeltetnek. Fp. ezzel szemben kereseti azon előadását, h. alp.-ek a telepitvényesek marháit, lovait és sertéseit 90. máj. 19. a legelőről kizárták s arról visszahajtották, nemcsak bizonyította, hanem alperesek azon előadását, h. a telepitvényesek a tilalom után is állatjaikat folyton az uradalmi birtokon legeltették és legeltetik, hallgatással mellőzte. Nem szenved ugyan kétséget, li. valamely jog gyakorlatától való eltiltás is képezhet már birtokháhoritást s az illető, ki a jog gyakorlatától eltiltatott, a visszahelyezés szorgalmazhatása végett nem tartozik bevárni, h. a jog gyakorlatában tettleg erőszak alkalmazásával akadályoztassék. h. azonban a birtokháboritás ténye megállapítható legyen, a tilalomnak oly ínadon kell nyilvánulnia, h. az alkalmas legyen a jogosítottat az addig folytatott gyakorlat abbanhagyására bírni, ei azonban nem forog fenn akkor, midőn az illető jogosított a tilalom daczára a jog gyakorlatát minden további akadályoztatás nélkül folytatja. Midőn tehát fp. nem vonta kétségbe alp.-ek azon állítását, h. a somodori telepitvényesek a tilalom daczára állatjaikat az uradalmi birtokon legeltetik, kétségtelen, h. birtokháboritás nem forog fenn s visszahelyezésre szükség nincs stb. (91. ápr. 10. 1719/90. J. Sz ) 16. Curia A hívtak- vagy jogháboritás által szenvedett magánjogi Községi képsérelmeknék orvoslása, a háboritás akár egyesek, akár községek mint erkölcsi viselő testület testületek, s ezeknek képviseletére jogosait egyén vagy testület határozata alap- intézkedése ján követtetik is el, tehát ugy egyesekkel, mint községekkel szemben a bírói folytán panahatáskörbe tartozik. Ha ugy állana tehát a dolog. h. fp. juhai a képviselő- szolt birtoktestületnek a község képviseletében tett intézkedése alapján tiltattak el a háboritás. közlegelőről, az ez által szenvedett jogsérelem orvoslására a birói segély megtagadható nem lenne. A jelen esetben azonban a községi képviselő-testület azon határozat hozatalánál, melynek alapján fp. juhainak a közlegelőn legeltetése állítólag mtiitatott, nem mint közigazgatási hatóság, hanem mint a közlegelő miként használata felett intézkedő testület, vagyis mint a volt úrbéresek és zsellérek megbízottja járt. és minthogy az intézkedési jog a községi képviselő testület hatáskörébe törv. szerint nem tartozik, járhatott el ; ennélfogva annak a kérdésnek eldöntése, h. a volt úrbéresek és zsellérek nevében tett képviselő testületi intézkedéssel okoztatott-e fp.-nek jogsérelem ? valamint annak netaláni orvoslása a volt úrbéresek és zsellérek egyetemének képviseletére hivatott községi birónak perbevonásával, illetőleg perbenállása mellett csakis a bíróság által eszközölhető. (91. okt. 30. 7102. J. 92. 33.)