Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. Köz- ben közszerzőnek vélelmezendő, mindaddig, mig alp. kiváltságos és törvészerzemény. nyileg meghatározott olynemü állapotát be nem igazolja, mely szerint a közszerzőség kizártnak tekintendő. Nem felp.-nek állott tehát kötelességében izonyi as jgazojnj_ Y\. néhai anyja és alp. neje csakugyan közszerző volt, mivel a jogos iiíod let • * J ' és törvényszerű vélelem támogatja állítását, a melyet nem kell bizonyítani, hanem igenis alp. tartozott volna annak ellenkezőjét igazolni. Felp. tagadta, h. alp. oly kiváltságos helyzetnek, polg. állapotnak örvendett volna, mely a közszerzői minőséget megszünteti, ill. kizárja, ennélfogva alp.-nek ezt bizonyítani kellett volna, s miután ezt meg nem kísérelte, néhai Freund szül. Zóbel Bili alperessel együtt közszerzőnek volt tekintendő és a kereset ezen szempontból volt elbírálandó. Alp. ama védekezése, h. felp. keresete meg nem állapitható, mert a házasság kötésének időpontjában és az elhalálozáskor létezett vagyoni állapotot nem igazolta, a per eldöntésére befolyással nem lehet, mert eltekintve attól, h. alp. a házasság kötése idejében való vagyoni állapotra ajánlott főesküt el nem fogadta, a felp. által bizonyítani kivánt ama körülmény, h. alp. a házasság kötésének időpontjában mi vagyonnal sem rendelkezett, valónak tartandó, felp. azzal. h. nejénele elhald' lázasakor a meglevő vagyonnak közszerzeményi természetére nézve Jöeskürtl megkínálta, egyúttal a, házasság kötésének, valamint az elhalálozásnak időpontjában létezett vagyoni, állapotot is igazolta. Szintúgy nem foglalhat helyt alp. ama kifogása sem, h. az ősiségi nyiltparancs 9. §-a értelmében jelen kereset elévült, mert annak rendelkezései a közszerzeményi javakra ki nem terjednek, és mert az o. p. jogenyésztő hatálya és arra vonatkozó határozatai oly esetben, midőn az öröklési igények a szülő gyámsága alatt levő kisk. által a szülő ellen lettek volna érvényesitendők, különben sem alkalmazhatók. Mindezeknél fogva felp. kereshetőségi joga, miután e közszerzemény fele a házastársát vagy annak elhalálozása esetében törvényes utódait illeti meg, valamint a közszerzői minőség ekképp megállapittatván és alp.-nek további védelmi érvelései és kifogásai megezáfoltaknak jelenkezvén, a mennyiben igazolt közszerzeményi vagyon létezik, felp. keresetének hely adandó volt és pedig az ingó vagyon értékére nézve csakis a felperesileg kínált és alp. által el nem fogadott főeskü föltétele mellett ... Ily körülmények közt és más bizonyíték hiányában, főeskü általi bizonyítási módot kellett elfogadni és miután alp. egész határozottsággal azt, h. néh. Zóbel Bilivel való együttléte alatt mi vagyont sem szerzett volna, nem tagadta, a főesküt a megítélt alakban azon körülményre is meg kellett ítélni, h. alp. Zóbel Bilivel a házasság tartania alatt mit sem szerzett közösen. Azonban tekintettel arra, hogy alp. a közszerzeményi vagyon nagyságát elő nem adta. sem pedig annak bármily csekély értékben való létezését határozottan nem tagadta, alp. feljogosítandó volt arra nézve is, h. az oda ítélt esküt a kereseti összeg leszállításával letehesse .. A készpénzbeli marasztalási összeg tehát az eskü mikénti letételétől volt meghatározandó, a kamatok azonban csakis a kereset beadása napjától voltak megítélhetők, mert tekintettel arra, h. az atya jogosítva van kiskorú gyermekének vagyonát minden számadás nélkül kezelni és azt haszonélvezni, felp. a perben maga sem határozta meg az időpontot, a midőn nagykorúságának elértével az örökség kiadását alp.-tői követelte. A keresetileg igényelt ingatlanokra és haszonvételeire nézve felp.-t keresetével elutasítani kellett. Mert habár erre vonatkozólag alp. részéről felhozott kifogások birói figyelembe nem vétethetnek, a mennyiben az izraeliták az 1847. évet már jóval meg-