Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 57 nem örökösödési, hanem oly igényt képez, mely nem öröklési eljárás utján Kbzés nem öröklési perrel érvényesíthető s ekként ezen igény sem az 1868 : LIV. szerzemény, t.-cz. 587. §-a szerinti perre utasitást nem teszi szükségessé, sem a hagyaték átadását nem akadályozza. (5106/88. Dt. XXI.) 1. Bp. tábla: A nő közszerzői jogát a tv. állapítván meg. azon kérdés A közszerzeelbirálása végett, h. a házasság a. szerzett vagyonban egyik házastársnak meny biztosivan-e közszerzeményi joga, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítás nem alkal- tása. mázható, hanem az, mint jogkérdés egyedül a tv. alapján döntendö el. Ha a hagyatéki tárgyalás alkalmával csak az özvegyi jog ir. igény tartatik fenn, ez nem vonja maga után a közszerzeményi jogról való lemondást. (29139/84. Dt. XIII. 321.) 2—3. Lü.: A házasság tart. a. vásárolt tárgyak a férj által szerzetteknek vélelmezendó'k. Azon körülmény tehát, h. azokat a nö rendelte meg s a számlák az ö nevére vannak kiállítva, a nó' tjdonjogát meg nem állapítja. Ilyen esetben a nőnek azt is igazolni kell. h. külön vagyonnal v. keresménnyel bír s az igényelt tárgyakat ebből szerezte. (375/877.) Azonos : Bp. tábla: 42570/86. 4. Jjfi. Azt, h. a házasság tartama a. szerzett vagyon nem közszerzemény, az ezt állító fél köteles bizonyítani. (6998/74. Dt. r. f. XIII. 3.) 5. Curia : A ki valamely vagyont közszerzemény czimén igényel, az az ül. vagyon közszerzeményi eredetét igazolni tartozik. (1472/83. Dt. V. 94.) 6—7. Curia: Azon körülmény, h. valamely ingatlanra egyedül a férj van tjdonosként bekebelezve, nem gátolja annak feleségét abban. h. azon ingatlan közszerzeményi minőségét bizonyítsa. A közszerzeményi eredet kimutatása azonban az azt állító feleséget terheli. (1372/83. Dt. V. 145.) — Azonos: Bp. tábla: 25246/84. (Dt. XIII. 322.) 1. Curia: A szerzési okiratok és tkvi kivonatok tanúsítása szerint A bizonyítás a házasság tartama a. szerzett ingatlanok, habár azok csak a férj nevén módja. állanak is, közszerzeményt képeznek és ezek felére a feleség közszerzeményi joga megállapítandó ; mert az, h. a kérdéses ingatlanok szerzésére az elhalt férjnek a felp.-nővel való házasság megkötését megelőző időben már meg volt törzsvagyona fordíttatott volna, nem bizonyittatott. (368 89. Dt. XXII. i 2. Bp. tábla: A becsatolt tkvi kivonatok tanúságaként ingatlan vagyonának legnagyobb részét.. .ezen idő után szerezte. (34425/85.) 3. Nyitrai tszék : Felp. keresetét néhai édesanyja Freund szül. Zóbel Bili és az alp. által házasságuk tartama a., vagyis egész 1847. jun. haváig, mint Zóbel Bili házastárs elhalálozásáig terjedő időben közösen szerzett vagyon felének megítélésére irányozta. Felp. szerint néhai Zóbel Bili és az alp. által a házas együttlét a. szerzett vagyon 20.000 frt értékű ingóságok, és a vágujhelyi 148., 213., 304.. 554.. 559.. 595., és 620. számú tjkben foglalt és egyedül alp. nevére irt ingatlanokból áll. Alp. tagadásba vonta, h. neje szül. Zóbel Bili közszerzőnek tekinthető lenne, és azért, mivel felp. néhai anyjának közszerzői állapotát be nem igazolta, őt keresetével elutasítani kérte. Hazai jogrendszerünkben azonban a közszerzői minőségi állapot törvénynyel van szabályozva, és igy a jogi vélelem mindig a mellett harczol, h. a házastárs közszerzöi joggal és állapottal bírt, mert törvényeink szerint inkább csak kivételesek ama állapotok, a midőn valamely személy önmagától közszerzőnek nem tekintetik, avagy csak bizonyos feltétdek fenforgása mellett tekinthető annak. Alp. polg. állása olyan volt, h. házastársa a törvények értelmé-