Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

56 CSALÁDI JOG. Köz- mindazon biztosítási intézkedéseknek helye lehet, a melyek törvény szerint szerzemény, valamely peres követelés biztosítására nézve helyt foghatnak. Kelt Bpesten, a Curia polgári szakosztályainak 89. márcz. 1-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az 1889. ápr. 2-án tartott teljes-ülésében. (41. 1. sz. ü. döntvény 7024/80. 6353/84. és 1530/88. sz.-okhoz.) 2. Curia : Miután K. István és V. Johanna kath. vallású házasfelek a váczi püspöki szentszéknek ítéletével ágy- és asztaltól elválasztattak, s így az együttélés a felp. és alp. közt törvényesen megszűnt, a kereset tárgyát képező vagyoni viszony (közszérzemény) rendezése ellen tves akadály nem forog fen. (83. febr. 20. 6527/82. Dt. V. 261.) 3—5. Curia : Az ágytól és asztaltól elválasztott r. kath. házastársak mindegyike követelheti a maga közszerzeményi részének kiadását épp ugy, mintha a házassági kötelék végképp felbontatott volna. (86. decz. 9. 3865. M. I. 3.) Azonos határozatok: Bp. tábla: 33316/86. — 21355/86. Közösség be- 1. Lfi.: Tek., h. az osztr. polg. tvkv. 1236. §-a szerint, mely jelen kebelezése. esetben az átmeneti intézkedés XIX. czikkének 2. pontjában az id. törv. szab. XII. fejezetéből továbbra is ftartott. 156. §-a értelmében zsinórmértékül veendő, a házastársak közti vagyonközösségi jog tkvi beiktatás tárgyát képezi. (8295/71. Dt. VI. 89.) A közszerze- 1. Lfi- '• A közszerzőt a szerzeményi vagyonra nézve tulajdonjog illeti meg mény követel- és ennélfogva ebbeli tjdonát természetben, eseti, az árverési vételár felében hetesének követelheti s nem tartozik annak becsértékét kielégítésképpen elfogadni. módja. (5497/76. Dt. r. f. XVIII. 178.) 2. Curia: A közszerzeményi vagyon fele részének természetbeni kiadására irányzott keresetnek helye van. Ha a közszerzeményi vagyon ingatlan, követelhető a közös birtoklásba bocsátás és a jogerőre emelkedett Ítélet alapján a pernyertes fél tjdonjogának bekeblezését jogosítva van kérni. (3054/84.) 3. Curia: Közszerzemény czimén a túlélő hitvestárs nem követelhet örökséget, hanem követelheti a közszerzemény felének tulajdonát. A hitvestárs az oldalrokonokkal szemben csak azon értékét követelheti örökségképpen, mely meghaladja az elhunyt hitvesre az oldalrokonok ágáról szállott vagyon értékét. (9212/83.) A közszerze- 1. Curia: Tek. arra, h. a kereset 500 frtot meg nem haladó készpénzmény iránti követelésre van irányozva; h. azon kérdés, vájjon ama szőlő, melynek árából kereset biró- felp. egy hatodrészt követel, felp. anyjának és alp.-nek közszerzeményét képezte-e sága. vagy sem? és ehhez képest felp., mint anyjának egyik igazolt örököse, alp.-tó'l, ki az egész szőlőt eladta és vételárát maga vette fel, anyjának közszerzői joga alapján a kereseti összeget követelheti-e ? a sommás eljárás utján is elbírálható; mivel a közszerzemény megállapítása mint ilyen külön ügybirósághoz nincs utasítva: tek. végül, h. ily helyzetben a kereset érdemi megbirálása meg nem tagadható és felp. csupán az okból, mert keresetével el nem utasítható: a kereset érdemileg megbirálandónak kimondatik. (90. okt. 28. 1879. J. Sz. III. 757.) A közszerze- 1—2. Curia: Leszármazók életbenléte nem szolgálhat semmi körülmény öröklése, mények közt sem akadályul a közszerzeményi jogok érvényesítése ellen. (3865/86. Dt. XVI. 87.) Azonos (A nő örököseire vonatkozóan) : Bp. tábla : 35774/86. 3. Curia: A hagyatéki ingókra közszerzemény czimén támasztott igény