Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

54 CSALÁDI JOG. Köz- talmának valódiságát a kihallgatott tanuk ellenkező vallomása meg nemszerzemény, gyöngítheti; továbbá tek., h. a szász statuták szerinti vagyonközösség csak az annak hatálya alatti teriilet lakóira birt alkalmazással, egymagában tehát azon körülmény, h. az emiitett péterfalvai ingatlanok a volt Királyföld területén fekiisznek, törvényes okul nem szolgálhatott arra, h. ezen hagyatéki vagyonra nézve a statuták szerinti í/3, ül. 2/3 részbeni megosztás, ül. elkülönítés elve alkalmaztassék; mindezeknél fogva és tekintettel arra is, h. a péterfalvai 456. sz. tkjkvben kitüntetett tulajdonostárs alp.-nek a neje perben állása nélkül, az ennek jogát érintő tulajdon kérdése felett Ítélni különben sem A közszerze- lehetne.... (87. ápr. 19. 5602/82. P. T. XIV. 13.) "" ny hí'- 1—2. lift.: A közszerzőt a szerzeményi vagyonra nézve tulajdonjog"a'ránuf 8 Ületi meg- (5497/77- Dt r- f- V- 17L) ~ Az0nos • BP- tábla: 35,774/86. > z... 1. Bp. tábla: A házassági kötelék fennállása alatt a nő által férje ménnyel való házához vitt készpénzbeli vagyonnak, ugy a közszerzeményből a nőt illető rendelkezés, résznek kezelése és használata a férjet ületi meg. (17,272/86.) 2—4. Lfi. : Ha az egyik házastárs a másikra közszerzemény czimén vagyonának egy részét átruházza, az, a ki e vagyont szerzi, az átruházónak az átruházás idejében fennállott tartozásaiért a vagyonérték erejéig felelős ; mert közszerzemény addig nem létezik, mig az átruházó adósságai törlesztve nincsenek. (6024/78. Dt. r. f. XX. 165.) — Azonos határozatok: Lfi.: 7661/76. — Bp. tábla: 8397/85. (Dt. XIII. 322.) 5. Curia : A közszerzemény fölötti rendelkezési jog a házasság tartamaalatt a férjet illetvén meg, a férj hitelezője jogosítva van az ily vagyonra végrehajtást vezetni s a nő, ha a külön kezelést nem igazolja, igénykeresetével ez okból elutasítandó. — A nő által emelt tulajdoni igénynél nem elégséges, h. a nő bizonyítsa, miszerint az igényelt tárgyakat pénzen szerezte, hanem azonfelül igazolni tartozik, h. a pénz az ő kizárólagos tulajdonát képezie. (86. febr. 12. 5343/85. Dt. XIV. 49.) A közszerze- 1. Curia: A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs mény követel- joga a másik házastárs ellenében a köz szerzemény megosztását hetése és biz- avagy biztosítását követelni. tositása. Indokok: A dolog természetéből folyik, de az 1723. XLIX. t.-cz.világos rendeletéből is kitűnik, h. csak azt lehet szerzeménynek tekinteni, a mi az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészítése után fenmarad. Ezen jogi szabály teljes alkalmazást nyer a házasság tartama alatt a házasfelek által együtt szerzett vagyonra is. Minth. pedig a házassági kötelék a házasfelek élete fogytáig vagy annak törvényes felbontásáig tart, s ezen időtartam alatt a házasfelek vagyoni állapota több rendbeli esélynek van kitéve s a mint kedvező körülmények között a házasfelek saját külön vagyonukat mhaladá értékkel gyarapodhatnak, ugy balesetek miatt nemcsak a már összegyűjtött szerzemény, de a saját külön vagyon is elfogyhat, avagy legalább a már bizonyos időben együttlevő vagyon értéke apadhat, ebből következik, h. csak a házassági kötelék mszüntével áll be azon időpont, a midőn mhatározható az, van-e a házasfelek saját külön vagyonát, esetleg azok tartozásait mhaladó felesleg : azaz van-e közszerzemény ? Ebből ismét az következik, h. a közszerzeményhezvaló jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető; mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, közszerzeményjogilag nem létezik; jogilag nem létező dolgokra pedig jogokat érvényesíteni