Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

48 CSALÁDI JOG. Köz- mellékelt közjegyzői okiralban felvett szerződésből valamint a H) és J) szerzemény, alatt csatolt hiteles tkvi kivonatokból is bizonyos, b. 1. r. alp.-nek 720 frt A közszerze- és járulékaiból álló. felp. czég részére megítélt adóssága az alp.-ek közt fennmémj megálla- álló bázasság tartama alatt keletkezett és h. a székási 127. és 9. sz. tkjvben pitása. felvett ingatlanok szintén a házasság tartama alatt, 1. r. alp. nevére szerezteltek; 1. r. alp.-nek emiitett adóssága tehát az emiitett ingatlanokat is terheli, minek aztán az, h. felp. czég követelésére magát ez ingatlanokból kielégíteni jogosult, természetes következménye. Az a körülmény, h. az emiitett ingatlanok időközben 2. r. alp.-re. mint egyik közszerzőre, Írattak át telekkönyvileg. felp. hitelező czég jogaira hátrányos befolyással nincs. Mert a telekkönyvi átírással, tekintettel különösen arra, h. az átírás alapjául közszerzeményi jogczim szolgál, az ingatlanoknak liözszerzemémji természete változást nem szenvedett. (90. szept. 10. 1017. J. Sz. III. 484.) 23. Bp. tábla: Oly tárgyak, melyek szépművészet utján állíttatnak elő (képfk), közszerzeményt nem képeznek. (83. nov. 26. 31181. Dt. IX. 353.) 24. Lfi. : Háztartáshoz tartozó tárgyak a házasság fohjama alatt egyik házastárs által sóját pénzén szereztetvén bár, azok mégis a házastársak oly közös vagyonának tekintendők, mely egyik házastárs elhalálozása esetén a házasság ideje alatt keletkezett terhek levonásával válik közkeresménynyé, de azok az emiitett terhek kielégítése előtt egyik házas fél által sem igényelhetők. (81. szept. 28. 767. Dt. III. 123.) 25. Curia: Házasság alatti szerzeménynek jogilag csakis az a vagyon tekintetik, mely a házasságba hozott vagyon értékét mhaladja ; tehát e tekintetben a jogi momentumot nem a szerzés módja és ideje, hanem az képezi, h. a házassági viszony mszüntekor létezett vagyon értéke mennyivel haladja meg a házassági viszonyba, annak kezdetén hozott érték összegét. (91. máj. 5. 7482. Ü. L. 91. 24.) 20. Bp. tábla: ... Mert ha alp. a per során igazolta is, h. ö saját kizárólagos vagyonának jövedelméből szerezte meg a kérdéses házat, az közszer zeményi jellegét még akkor sem veszítette volna él. — Curia: Hhagyja. 84. decz. 17. 3054. P. T. IX. 17.) 27. Bp. tábla: Szerzeménynek, ül. közszerzeménynek csak azon vagyonérték tekinthető, mely a házasság kötésekor meg volt, vagy annak tartama alatt egyik vagy másik házastárs által örökölt vagyonértéket túlhaladja, továbbá szerzeménynek csak az adósságot mhaladó érték tekintendő, mivel szerezmény mindaddig nem létezik, míg az adósság törlesztve nincs. (8397|85. Dt. XIII. 321.) 28. Bp. tábla : Szerzeményt és következőleg közszerzeményt is csak az képezhet, a mi az ági vagyon értékét és a terheket mhaladja. Ebből kifolyólag 1. a kémény és házfedél kijavítására, pinczeajtóra és konyhaburkolatra fordított összeg. 2. egy jégverem építési költsége, 3. a házasság előtt már meg volt ház kibővítésére fordított fordított összeg, 4. azon értékkülönbözet, mely a háznak átvételkori és a leltározáskor megállapított értéke közt mutatkozik, közszerzeményt nem képez, miután az e czimeken felp. férj által felszámított összegeket, az elhunyt feleség ági vagyonának értéke és a hagyatéki terhek összege mhaladja. (11.504/84.) Curia : Hhagyja. (218|85. Dt. XIII. 320.) 29. Curia: Ha alp. leteszi az esküt, bizonyítva lesz, h. a szóban forgó ingatlant viszterhes szerződés mellett szerezte meg, mely esetben azt, miuth.