Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
46 CSALÁDI JOG. Köz- zeményének tek. és azok felerészét az 1840: VIII. t.-cz. 8. §-ához képest szerzemény, felp.-nek megítélni kellett. (89. jun. 14. 368. Dt. XXIII. 341.) A közszerze- Azonos: Curia: 5746/88. (Dt. XX. 135.) — 7286/88. (Dt. XXII.) — pény megálla- Bp. tábla: 45698/84. (Dt. XIV. 329.) P'tdsa, 8—12. Lfi.: Azon körülmény, h. házasság tartama a. szerzett ingatlan vagyont az egyik házastárs saját nevére irattá, a másik házastárs közszerzeményi jogára kihatással nincs. (7220/74. Dt. r. f. XIII. 3.) — Azonos: Curia: 1372/83. (Dt. V. 145.) — Bp. tábla: 25833/85. (Dt. XIV. 330.) — 35774186. — Bp. tábla : 54684/85. (ez esetben a férj nevére a takarékpénztárban elhelyezett összegről van szó). 13. Curia: Oly esetben, midőn, a házasfelek törvénynél fogva közszerzöknek tekintetnek, törvényes vélelem f-zól a közösség medett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, a ki az ellenkezőt állítja. A törvényes vélelem megerőtlenitésére pedig nem elegendő sem azon tény. hogy a szerzési jogügylet csupán az egyik fél nevében köttetett, vagy valamely ingatlan csak egynek nevére íratott, sem annak kimutatása, h. az ill. fél önálló, öröklött vagyonnal bírt, hanem tüzetesen bizonyítandó e külön vagyon beruházása a házasság alatti szerzeménybe. (89. decz. 18. 2551. M. I. 295.) 14—15. Bp. tábla: Azon vagyonra nem áll a közszerzemény vélelme, amelyet a ténylegesen, de nem tvesen elválva élö házastársak egyike a tényleges különélés ideje a. szerez. (6742/85.) Azonos: Curia 91. jun. 9. 9194/90. (P. T. XXII. 16.) 16. Bp. tábla: A közszerzemény jogi súlypontját és alapját a házastársak közötti életközösség képezvén, az együtt nem élt házastársak szerzeménye e tekintet alá a törvény szellemében nem vonható. (21509/85. Dt. XIII. 321.) 17. Curia: Habár a nő a házasság tartama a. külön vagyonnal birt, ezen külön vagyonnak növedéke és annak haszna, a mennyiben a nö nem igazolja, h. vagyona saját külön kezelése a. állott, közszerzeményt képez. (86. febr. 12. 5343/85. J. 86. 81.) 18. Bp. tábla : Ha a férj ági vagyona a házasság tartama a. magasabb áron adatik el, mint a mely értékben ezt a férj szüleitől kapta : ezen vételár-többlet mint értéknövekedés a házastársak szerzeményét képezi. (6562/85. Dt. XIII. 316.) 19. Curia : A másodbiróságnak Ítélete, a mennyiben ez az 1814. sz. tjkvi és 2013 ö. i. szóló ház felére vonatkozik, helybenhagyandó volt: Mert a közszerzemény fogalmából folyó azon jogelvből, mely szerint közszerzeménynek egyedül azon vagyon tekinthető, mely a házasság megkötése előtt létezett és az egyes házasfelek tulajdonát képező vagyonhoz viszonyítva ennek értékét túlhaladja, csak az következik, h. közszerzemény czimén, ha ilyen vagyontöbblet nem létezik, mi sem követelhető, de ebből nem következik, h. a közszerzeményi természetű vagyon fele részének természetbeni kiadására irányzott keresetnek helye nem nem lehetne, föltéve, h. a kereset tárgyává tett vagyonnak fentebb jelzett minősége igazoltatik. A fentebb emiitett és fele részben megítélt házra nézve az, h. ezen ház a felp.-nek anyjával kötött házasság tartama a. szereztetett és fel is építtetett, a per során igazolva és alp. által elismerve lévén, ezen ház fele része közszerzeménynek tekintendő és mint ilyen a kereset megindítása napjától számított szakértöileg megállapított hasznaival együtt megítélendő volt, mert a per során igazolva lett, h. felp. anyja is jelentékeny vagyonnal birt. mely alp.-nek kezelése a. állott,
