Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. Perjogi gyakorlat váló perekben. Ujabb békéltetés. Tartási igények. Vagyont követelések. Felbontás. ítélet. egymás iránt kiengesztelni; ha a feJek még a jkönyvi tárgyalás folyamán is határozott kifejezést adtak ennek s a végelválasztást kérelmezték és ha továbbá a hivatalból kirendelt házasságvédő is a házassági kötelék feloldását indítványozta s a házasságból gyermek nem származott is : mindamellett a házassági kötelék végleges felbontásának hely nem adható, a mennyiben alp. a lelkész eló'tt egyszer sem jelent volt meg, mert igy az egyházi békéltetés szabályszeriileg mkiséreltnek nem tekinthető és ennélfogva a házassági kötelék felbontásának egyik lényeges kelléke hiányában a felbontás meg nem engedhető. (4254/82. Dt. II. 268.) 5. Curia : Ugy az osztrák polg. tvkönyv 115. §-ának, mint a házassági kötelék végleges felbontására vonatkozó egyéb törvényes szabályok határozott rendelete szerint engesztelhetlen gyűlölség alapján indított házassági válóperben f házassági kötelék végleges felbontását a jeleknek ágytól és asztaltól elválasztásának megelőznie kell, minth. pedig ezen ideigl. elválasztás jelen perben még meg nem tétetett, azt valamint azon esetre, ha felp. a felbontást az ideigl. elválasztás idejének letelte után is szorgalmazná, annak megállapítása végett, h. a felek a házassági köteléknek végleges felbontását az ideigl. elválasztás daczára is kérelmezik, elrendelni kellett, annyival inkább, mert a felek a biróság előtt legutóbb még 1877. ápr. 5-én nyilatkoztak és az ekkor felvett jegyzőkönyv folytán hozott e.-bírósági Ítélet a m.-biróság által feloldatott, a feleknek ujabb mhallgatása tehát már ezen oknál fogva is szükséges. (4288/82. Dt. II. 269.) XXXIII. A biróság a tvszerü eljárás befejezése után a fennálló törvények és törvényes rendeletek alapján végitéletet hoz. XXXIV. Ha az eljáró biróság a házasság felbontása iránt előterjesztett kérelemnek helyt ad : egyúttal birálat alá veszi a netán fenforgó gyermekés nőtartási igényeket, valamint a vagyoni követeléseket is; mindazáltal ez utóbbiakat az izraelita válóperekben csak az 1863. évi nov. 2-án 15,940. sz. a. kelt udvari kanczelláriai rendelet 21. pontjában foglalt korlátok között. Ellenben, ha a biróság a házassági kötelék felbontására irányzott kérelmet elutasítja: a gyermek- és nőtartási igények, valamint a vagyonjogi követelések elbírálását mellőzi. XXKV. A kir. biróság a házassági köteléket csakis a hatásköre alá tartozó protestáns és izraelita vallású házasfélre nézve bonthatja fel ; ellenben a más vallást követő házasfél irányában a köteléket érintetlenül hagyja. XXXVI. A házassági köteléket felbontó ítéletnek az általános kellékeken kívül tartalmaznia kell: a) a peres felek nevét, vallását és a más hitre való esetleges áttérést; b) a házasság megkötésének idejét; c) az uj házasságra való léphetés megengedését; ha pedig a kötelék házasságtörés miatt bontatott fel: az uj házasságra való léphetés megszorítását; d) a jogerős Ítéletnek az eskelési jegyzőkönyvbe való (eljegyzése czéljából az illető lelkészi vagy rabbinátusi hivatallal, a házasságból netán származó kiskorú gyermekek érdekében pedig az illetékes gyámhatósággal való közlése elrendelését; ej a netán létező kiskorú gyermekek nevét és életkorát; /) a kiskorú gyermekek tartására s neveltetésére vonatkozó tüzetes intézkedést, valamint a netán létező vagyonjogi követelések elintézését; g) gyermekek és vagyonjogi követelés nem léte esetében pedig azt a megjegyzést, h. e tekintetben a bírói intézkedés mellőztetik : h) a perben képviselő ügyvédek járandóságán kívül