Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

26 CSALÁDI JOG. Perjogi gya- alp.-re nézve egyedül világi biróság bir hatáskörrel s reá nézve ezen tszék korlat váló- bir illetőséggel. Az 1868. LIV. t-cz. 53. §-a c) pontjának azon rendelkezése, perekben. h. a házassági ügyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincsen helye, a viszonkereseti illetékesség megállapítását nem akadályozza, mert alp. viszonkeresetét éppen annál a biróságnál érvényesítette, a mely hatóság reá nézve kizárólag illetékes. A viszonkereset a jelen perben érdemleges elbírálás alapjául elfogadandó volt, mert az 1881. L1X. t.-cz. 8. §-a a) pontjának is mfelelően a viszonkereset jogalapja ugyanaz, a mely a kereseté, mi abból tűnik ki, h. a felek mindegyike a házassági jogviszonyra nézve terjesztik elő kérelmüket s ezen nem változtat az, h. felp. a házasság érvénytelenségének kimondását, alp. pedig annak felbontását kéri stb. (89. decz. 5. 41872.) Bp. tábla : A felp. a viszonkeresetnek ebben a perben való érvényesítését első sorban azért ellenzi, mert annak jelenlegi elbirá'ására a tszéket nem tartja illetékesnek. Ugyanis a felp. vélekedése szerint a házassági kötelék felbontására irányzott viszonkereseti ügyben ő. t. i. a felp . alp.-nek tekintendő, ennélfogva alp. ezt a kérelmet az 18.68 : XLVIII. t.-cz. 1. §-a értelmében csakis a szentszék, mint a róm. kath. felp. illetékes bírósága előtt terjesztheti elő. De a felp. védekezése szerint a viszonkereset érvényesítését a jogalap és az eljárás különbözősége is gátolja. Ezt a felfogást a tábla nem osztja ; mert az emiitett 1868 : XLVIII. t.-cz. 14. §-a a vegyes házassági perekben csak az egyházi s világi tszékek bírósági hatáskörét és a bíráskodás sorát határozza meg. de ez a törvény a birói illetékesség kérdését sem a kereset, sem a viszonkereset tekintetében el nem dönti, kétségtelen tehát, h. a viszonkereset érvényesithetésének kérdése a törvénykezési rendtartás általános szabályai, jelesen az 1881 : LIX. t.-cz. 8. és az 1868 : LIV. t.-cz. 77. §§-ai alapján bírálandó el; minélfogva az e.-biróság ezt a kérdést a most idézett §§-oknak mfelelő indokainál fogva helyesen döntötte el és pedig annál is inkább, mert magából a felp. részéről idézett 1868 : XLVIII. t.-cz. 1. §-ának ama rendeletéből is, h. vegyes házasságnál »mindenik félre nézve egyedül a saját illetékes bíróságának az illető fél saját hitelvei alapján hozott jogerejü ítélete kötelező*, az következik, h. a felp. részéről illetékes perbe vont alp. jogszerűen igényelheti, h. az ő köteléki polg. bírósága a felett a kereseti jog felett Ítélkezzék, a mely őt a házassági kötelékből kifolyóan a saját hitelveinek mfelelő törvények alapján megilleti. Továbbá a viszonkereset érvényesítését perrendi szabályok sem gátolják, mert ugy a kereset, mint a viszonkereset ugyanazon eljárás szerint tárgyalandó, az a körülmény pedig, h. a viszonkereset elbirálhatása czéljáhól békéltetések és ideiglenes elkülönítés volt szükséges, a felp. kereset megoldását nem gátolja. (90. jan. 9. 61301/89.) — Curia: Nem sértették meg az eljárási szabályokat az a.-biróságok az által, h. a köteléki pernek felp. által történt letétele után és ennek daczára mégis a kötelék érvényessége kérdésében is hoztak Ítéletet. Az a.-biróságoknak a törv. rts. 71. §-ára alapított s a viszonkereset természetéből levont indokolását a Curia is osztja, annyival inkább, mert felp. a házasság érvénytelenítésére czélzó kérelmet végleg nem ejtette el, hanem azt a 41,402. sz. bejelentése szerint saját illetékes bíróságánál újból felhozta ; minth. pedig a házasság érvényessége vagy annak felbontása tárgyában alp.-re nézve csak annak illetékes világi hatósága Ítélhet s miután felp. kezdvén a pert, alp. kereste fel illetékes bíróságánál, e perben kell, h. alp. házassági jogviszonya teljes megoldást nyerjen. A viszonkereset kér-