Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. •21 dését mindkét a.-biróság helyesen döntötte el, midőn a viszonkeresetnek Perjogi gyahelyt adva e tekintetben illetékességét megállapította s alp. viszonkeresetét korlat válóérdemileg elbírálta. Azon állítását, h. a vegyes házassági köteléki per ter- perekben, mészete jogossági, czélszerüségi és közjogi okokból nem tűrné meg azt, h. abban alp.-nek a házasság felbontására irányult viszonkeresete elfogadtassák, felp. a 'per során nem győzte be. A törvénykezés általános szempontjából pedig a viszonkereset lényege abban fekszik, h. alp.-nek megengedtessék a jog. h. az ellene indított perben ott, a hol és addig, a mig a per folyamaiban van, saját bírál illetőségét a felp.-re is kiterjeszthesse, a kereset és viszonhereset összefüggésben ugyanazon bíróság előtt érvényesíttessenek. Ha ez áll a közönséges polgári perben : ugy a házassági perben annál, kevésbé zárathatik el a viszonkereset érvényesítésének utja, minth. az 1868 : XLV1II. t.-cz. intézkedésénél fogva mindegyik fél felett úgyis a saját illetékes bírósága lévén hivatva ítéletet hozni, a kereset és viszonkereset együttes elbírálása mellett is mindig ugyanazon ügybiróság ítélkezése érvényesül; s mert ugy felp. keresete, valamint alp. viszonkeresete ugyanazon jogviszonyból származik, kereset és viszonkereset a házasság mszüntetésére irányul, a jogalap összefüggése tehát az anyagi magánjog szempontjából kétségtelen lévén ; tek., h. mindegyik fél felett saját hitelvei alapján mindig csak a saját illetékes birája fog Ítélni, az alp. ellen annak illetékes bírósága előtt indított per pedig e helyütt befejezést is kell, h. nyerjen, következőleg alp. arra, h. ugyanezen ügyben egymásután két külön pert folytasson, nem kényszeríthető, a kereset és viszonkereset feletti ítélkezést különválasztani s alp. viszonkeresetével külön perre utasítani nem lehetett. (90. márcz. 11. és 12. 1178. J. Sz. II. 607.) XVII. Ha alp. a viszonkeresetét a házassági kötelék felbontására is irányozta, akkor a per letételének csak az alp. beleegyezésével van helye. Ellenben, ha alp. a viszonkeresetét csupán gyermektartási vagy egyéb vagyoni követelés iránt támasztotta, akkor keresetét a felp. az alp. hozzájárulása nélkül is bármikor leteheti, s ez esetben a viszonkereseti igények elbírálása mellőzendő. XVIII. Felp. keresetét, alp. pedig viszonkeresetét mindaddig visszavonhatja, mig a perben jogerős ítélet nem hozatott, mely esetben az eljárás megszüntetendő ; a mennyiben pedig már alsóbb bírósági ítéletek keletkeztek volna, azok az e.-biróság által hatályon kívül helyezendők. XIX. Abirói békéltetés a kir. tszék színe előtt, tanácsülésben kisérlendő Békéltetés a meg. Az erről felveendő jegyzőkönyvnek a szokott fejezeten kívül tártai- bíróság előtt. mázni kell: a) a békéltető tanács tagjainak és a jelenlevő felek neveit; b) azt az előterjesztést, melyet a tanács elnöke a kiengesztelés czéljából a házasfelekhez intéz; c) a házasfeleknek nyilatkozatát a válás vagy nem válás okainak rövid megjegyzésével; d) a tanács elnökének és jegyzőjének, valamint a jelen volt feleknek névaláírását. XX. Felp. a bírósági békéltetésről el nem maradhat, ill. igazolt elmaradása esetében a békéltetésre uj határidő tűzendő ki; ellenben alp. meg nem jelenése a békéltetésnek a felp.-sel való megkísérlését nem akadályozza s egyedül a 13. pontban megszabott jogkövetkezményt vonja maga után. Midőn az izraelita házasfelek a köztük létező házassági kötelék felbontását az 1863. évi nov. 2-án 15940. sz. a. kelt udvari kanczellánai rendelet 24. pontja alapján »kölcsönös szabad beleegyezéssel« kérik: a bírósági békéltetés csak akkor bir joghatálylyal, ha a házasfelek együttesen jelennek meg a bíróság előtt.