Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 25 lyes mjelenésre, szükség esetére pénzbírság terhe alatt is kötelezze. (84. ápr. 22 1542. Dt. IX. 6.) Perjogi gyakorlat váló4. Curia: Ha az izr. nő engesztelhetlen gyűlölet alapján a házasság perekben, felbontását kéri s alperesi férj több év útai ismeretlen tartózkodásánál fogva Idezes. a békéltetésre megidézhető nem volt, de utóbb a bíróság előtt mjelen s a házasság felbontását ellenzi. I'elp.-nő keresetével elutasítandó. (82. jul. 27. 4727. Dt. III. 78.) 5—7. Curia: Habár házasságvérfőnek kirendelése zsidó házastársak J/ázasságvédö közötti házassági válóperben nem szükséges, ha a házasságvédőnek kirende- zsidók válólése és működése, valamint dijainak megállapítása a felek részéről kifeje- perében. zetten nem nehezteltetett, neki költség megítélendő. (84. jan. 16. 7584. Dt. VIII. 167.) — Azonos : 84. jan. 25. 4059. (Dt. IX. 119.) — 82. jan. 15. 7941 81. (Dt. IV. 73.) 8. Bp. tábla : Az izraeliták házassági válópereiben követett törvényes gyakorlat szerint házasságvédő kirendelése nem szükséges, a tvszék tehát akkor, a mikor a jelen perben házasságvédőt rendelt ki és ennek perbeli munkadíja iránt is rendelkezett, lényeges eljárási szabályt sértett meg, mely miatt a tszék fentebb hivatkozott végzésének és ítéletének erre vonatkozó részét az 1881. 54. t.-cz. 39. §-nak c) pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni. Curia: Az ítéletnek felebbezett ama része, melylyel melylyel az e.-bíróság ítéletének felp.-t a házasságvédő részére 12 frt munkadíja mfizezetésére kötelező részét is megsemmisítette, megváltoztatik és tek., h. a védő kirendelését, habár szabályellenesen, a felp. maga kérelmezte, a miatt pedig. h. az emiitett munkadíj fizetésére végrefiajiás terhével köteleztetett, felebbezéssel nem élt, következve a marasztalásban megnyugodván, netáni sérelme hivatalból nem orvosolható : erre nézve az e.-biróság ítélete hhagyatik. (91. máj. 5. 3004. C. L. 91. 27.) XIV. Midőn a házassági kötelék felbontása >hütlen elhagyás* alapján Hirdetméntjes kéretik, az eljáró bíróság az előbbi pontban mjelölteken kívül az idéző vég- idézés. zésben az ismeretlen tartózkodási! alp. képviselésére a helyben székelő ügyvédek közül ügygondnokot nevez ki s alp.-t hirdetmény utján azzal idézi meg, h. a kitűzött határidőben személyesen, vagy más mbizott által jelenjen meg, avagy részére kinevezett ügygondnokot ügyének czélszerü védelme iránt kellőképp utasítsa; mindezek elmulasztásának következményeit pedig önmagának tulajdonítsa. Ez a hirdetmény a kir. tszék hirdető táblájára kifüggesztendő s a hivatalos lapban, a felp. költségén, 3 ízben közzéteendő. XV. A bírói illetőség elleni kifogás az egész per folyama alatt érvé- Birói illetőség nvesithető. E kérdés felett a bíróság külön végzéssel határoz, mely ellen, elleni kifogás. akár adatott hely a kifogásnak, akár nem. bármelyik fél élhet felfolyamodással. XVI. Alp. az ellene folyamatban lévő válóperben ugy a házassági köte- Viszonkereset. lék felbontása tekintetében, valamint a gyermektartási igények vagy egyéb vagyoni követelések érvényesítése czéljából viszonkeresettel élhet. A viszonkereset rendszerint a tárgyalás kezdetén terjesztendő elő. mely esetben a kereseti kérelemmel együttesen tárgyalandó s közös Ítélettel döntendő el. A később előterjesztett viszonkereseti igények csak akkor vétetnek figyelembe, ha azok a tárgyalás folyama alatt felmerült tényeken alapulnak. 1. Bp. tszék A viszonkeresetre nézve ezen tszék hatáskörét és illetékességét szintén meg kellett állapítani, mert az 1868. XLVIII. t.-cz. alapján