Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 23 mennyiben a nő különböző helyeken tartózkodott, csupán a n.-károlyi ref. Perjogi gyalelkész bizonyítványa nem elégséges annak igazolására, h. a házasság tar- korlat válótama alatt gyermek nem született; mindezeknél fogva mindkét alsóbb biró- perekben, sági Ítélet feloldatik. az eljáró tszék pedig ntasittatik, h. a feleknek születésiesetlég áttérési bizonyítványaiknak bemutatására, továbbá utolsó együttlakásuk helyének és gyermek nem létezésének hiteles okirattal való igazolására hívja fel: a kijelölt hiányok pótlása és a felek mhallgatása után pedig a kifejlendőkhöz képest hozzon határozatot. (86. decz. 3. 6079. Dt. XVI. 201.) VI. Ha a birói illetőség az 1868 : LIV. t.-cz. 36. §-a első bekezdésére Biróiilletőségi. van alapítva: a házasfeleknek állandó és utolsó együttlakása a keresetlevélhez csatolandó helyhatósági bizonyitványnyal igazolandó. VII. Midőn a házassági kötelék felbontása az 1786. évi márcz. hó 6-án Lelkészi békiadott nyilt parancs 56. §-a, ill. az 1863. évi nov. hó 2-án 15.940. sz. a. keltetés. kelt udvari kanczelláriai rendelet 22. pontja alapján »hűtlen elhagyás« következtében kéretik: a fentebbi 5. pont c) betűje alatt emiitett előleges lelkész, ill. rabbinatusi békéltetés megkísérlése nem szükséges, hanem ez esetben felp.^a keresetlevélhez csatolandó helyhatósági bizonyitványnyal igazolni tartozik, h. házastársa előbbi rendes lakhelyéről ismeretlen helyre távozott és a helyhatósági bizonyítvány kiállítása idejében való tartózkodása nem tudatik. VIII. Az említett 5. pont cj betűje alatt jelzett előleges békéltetés rendszerint az alp. illetékes lelkésze, ill. rabbinátusa előtt kisérlendő meg, ha azonban a most emiitett egyházközség a békéltetést valamely törvényes akadály miatt nem eszközölhetné: a békéltetés a felp. illetékes lelkésze, ül rabbinátusa által is teljesíthető ; ha pedig a békéltetést ez sem kísérelhetné meg: lelkész, ill. rabbinátus kiküldésnek van helye, a mely kiküldési jogot a felsőbb egyházhatóság gyakorolja. 1. Curia: Azon esetekben, midőn a különböző prot. vallású házasfelek külön válva nem ugyanazon helyen laknak, az előzetes három izbeni békéltetés bármelyik fél lelkésze által eszközölhető. (85. febr. 11. 184. Dt. XI. 61.) IX. Az előleges lelkészi, ill. rabbinátusi békéltetés a házasfelek együttes jelenlétében három ízben akként kisérlendő meg, hogy a naptárilag kitüntetendő egyes békéltetések közt legalább nyolcz napi idő maradjon. Felp. a békéltetésről el nem maradhat; ellenben alp.-nek meg nem jelenése a békéltetésnek felp.-sel való mkisérlését nem akadályozza ; de ez esetben a békéltető egyházközség a bizonyítványban igazolni tartozik, h. alp. szabályszerűen meg volt idézve. X. Midőn az izraelita házasfelek a házassági kötelék felbontását az 1863. évi nov. 2-án 15,940. sz. a. kelt udvari kancelláriai rendelet 24. pontja értelmében »kölcsönös szabad beleegyezés* alapján közös keresettel kérik : a rabbinátusi békéltetésekre mindkét fél együttesen tartozik mjelenni, mert különben a békéltetés joghatálylyal nem bir. XI. Az 5. pont d) betűje alatt említett gyermektelenség igazolására a Gyermektelenhely lelkésze, ill. rabbinátusa van hivatva, a hol a házasfelek állandóan és ség igazolása. utoljára együtt laktak; ha pedig a kereset benyújtása idejében a nő, férjétől tartósan különválva, más helyen laknék: az említett okirat eme hely illetékes egyházközségétől is bemutatandó. XII. Az eljáró kir. tszék a hozzá benyújtott vagy áttett (1868 : XLVIIl. Hibás v. t.-cz. 1. §-a) keresetet vizsgálat alá vévén, az illetőségéhez nem tartozó Jl'(UUJos ^'e~ reset.