Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁD] JOG. 21 9. Curia: Teli., h. alp. a házasságkötés idejében Magyarországon állami Perjogi gyaJiivatalt viselvén, oly külföldinek nem tekinthető, leivel házasságra lépése által korlat válóJelp. magyar honosságát elvesztette volna; tek. továbbá, h. ezen honosságot perekben, a felp. azóta sem veszítette el, mert azóta folytonosan az országban lakott: ennélfogva pedig reá nézve, ki időközben az evang. hitfelekezet tagja lett, a házassági köteléknek felbontására nézve illetékes bíróságot az eperjesi tszék képezi; tek. továbbá, h. felp. azzal, h. saját illetékessége alapján alp. ellen a pert a kassai szentszék előtt folyamatba tette, az 1808 : XLVIII. t.-cz. rendeletének eleget tett és ennélfogva, habár az egyházi bíróság magát illetéktelennek nyilvánította, felp. saját illetékes bírósága elölt jogosan követelheti, h. a házassági köteléknek reá nézve felbontása iránt saját illetékes bírósága, szabályszet iileg járjon el és határozatot hozzon. (84. febr. 20. 670. Dt. VIII. 7.) 10. Lfi.: Azon kérdés, h. a felek között létrejött házasság felbonthatásának van-e helye vagy sem ? szoros összefüggésben van azon kérdés elbírálásával, vájjon a perben álló felek közt a házasság jogérvényesen mkötöttnek tekintendó'-e vagy sem, miután pedig alp. a felmutatott hiteles okmányok tanúsága szerint, mint akkori amerikai honos nemcsak az ottani törvényeknek mfelelö módon, hanem mint izr. felp.-sel mint keresztény nyel, jogérvényesen kötötte Amerikában a házasságot s felp.-nek mint a házasságkötéskori magyar honosnak a házasság köthetésere vonatkozó személyes képessége iránt sem forog fenn kétség; miután továbbá a peres felek mint jelenleg magyarhoni lakosok, az itteni bíróságoknak magukat önkényt alávetették és alp. a birói illetékesség ellen semmi kifogást nem tett s illetéktelenség hivatalból sem észlelhető', a felek közt jogszerűen létező' köteléknek feloldása bíróilag kimondható lévén. (10,599/80. Dt. II. 86.) 11. Curia: Ha a házasfelek állandó és utolsó együttlakása nem Magyarországban volt, ez esetben az illetőség megállapítására a prdts 30. §-a szolgál irányadóul. (87. febr. 9. 7551. T. 87. 57.) IV. A keresetlevélben pontosan kiteendők: a peres felek vezeték- és A kereset kelkeresztneve, polgári állása, ugyanazok lakása a kereset benyújtása idejében, lékei. Hivatalvalamint az a hely is, a hol a házasfelek utoljára és állandóan együtt ból való nyolaktak; megjelölendő a felek vallása, a más hitre való esetleges áttérés, az mozás. egybekelés és a tettleges különválás ideje. A keresetlevélben továbbá hiven előadandók azok a tények, melyek a házasfelek között a meghasonlást előidézték és a vonatkozó törvényre, ill. törvényes rendeletre való hivatkozással szabatosan megjelölendő az ok is, melynek alapján a házassági kötelék felbontása kéretik. Ezeken kivül gyermekek létezése esetében mjelölendők azok nevei, életkora s netáni foglalkozása; a mennyiben a felek a kiskorú gyermekek közvetlen tartása s neveltetése iránt magánúton megegyeztek, ennek feltételei előadandók ; ilyen megállapodás hiányában pedig előtérj esztendők azok az igények, melyek a kiskorú gyermekek tartása s neveltetése tekinietében fenforognak. Végre ugyancsak a keresetlevélben adandók elő az esetleges nőtartási s minden egyéb vagyoni követelések is. Ha pedig a házasságból gyermekek nem származtak és felp. alp. irányában vagyoni követelést nem támasztana: ez a körülmény a keresetlevélben kiemelendő. 1—5. Curia: Tek., h. a per érdemére vonatkozó körülmények kellőleg ki nem fejtettek, különösen fel nem derittetett, minő körülmények között jött létre felek között a vagyon iránti kiegyezés és a tettleges különválás ? továbbá habár felp. állitotta, h. alp. hibáját a lelkész és a kir. közjegyző