Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 199 menye a törvény rendeletével nem ellenkezvén, jogos és senki által meg Öröklés nem támadható és nem csorbítható felségi jogából kifolyó lévén, érvényes egyházi szes; léhát ha a concordatum egyéb részében teljesen érvénytelen is. annak mélyek után. XXI. czikkében kifejezett érvényes consensns regiussal örökhagyó a szabad A főpapok' végrendelkezési jogot a törvény és abba iktatott Kollonicsi egyezmény értei- régrendelkemében mnyerte. Felp. azon érvelése, h. az 1715. évi XVI. t.-cz. a királyt kezesi joga. csak ideiglenesen hatalmazta fel a korlátlan végrendelkezhetésért benyújtandó folyamodványok fölött intézkedni, de ezen jog végleges szabályozását a törvényhozó hatalomnak tartotta fen, s ebből folyólag, ha ő Felsége a végrendelkezési jogot egyszer s mindenkorra általánosan megadta volna, az esetben a törvényhozásnak fentartott jogkörébe vágott volna, s igy nem is volt jogosítva a szabad végrendelkezési jogot egyszer s mindenkorra megadni : mellőzendő vo't az okból, mert eltek, attól, h. ezt a törvényből kivenni nem lehet, midőn a Kollonicsi egyezmény beczikkelyezését is a király engedte meg s csak az alapon történhetett meg, s eltek, attól. h. ezen állítást éppen felp. által D. a. csatolt curiai Ítélet is mczáfolja; nem is vágott ő Felsége a törvényhozásnak fentartott jogkörébe, mert felp. önmaga sem tűzi ki az ideiglenes határidő végpontját, tehát még fenáll, s mert ellenkezőjét eléggé tanúsítja a 11. sz. a. csatolt ministeri körirat. H. örökhagyó Givk György, volt pécsi püspök a szabad végrendelkezhetésre királyi beleegyezést nyert, igazolja 2-or ő Felségének 1863. febr. 27-én kelt és a fenállott magy. kir. helytartótanács által 1863. ápr. 2-án 22.727. sz. a. kelt intézvénynyel közzétett legf. határozata, melyben újólag kinyilvánítja ő Felsége, h. a főpapok a concordatum XXI. czikke szerint azon korlátok alól, melyek végrendelkezési tehetségökre nézve előbb léteztek, felmentettek. — Ezen határozat ellen felp. azon ellenvetést emeli, h. az világos törvénynyel ellenkezik, h. az nem koronázott király által hozott határozat levén, nem bir hatálylyal és h. a helytartótanácsi intézmények későbbi szentesitett törvények 'áltáljává nem hagyattak. Ezen ellenvetések tarlhatlanok és igy birói figyelembe nem vétethettek; mert az ideiglenes törvényszabályok nem képeznek törvényt, hanem nem koronázott király által jóváhagyott s a kir. Curia által elfogadott jogszabályokat, mert éppen felp. ezen nem koronázott király által jóváhagyott jogszabályokra alapítja keresetét, mégis ugyanazon nem koronázott királynak saját felségi jogából kifolyó határozata jogosságát tagadásba veszi; s mert végül ő Felségének legf. elhatározása az esetre, ha a concordatum XXI. czikke érvénytelennek tekintetik is, miután ő Felsége eme határozatában a XXI. czikkre hivatkozik, ezen határozata elhatározásul és válaszul tekintendő a főpapságnak a concordatum megalkotása előtt előterjesztett kérelmére s igy nem sorolható a tisztán helytartótanácsi intézmények sorába; minth. ő Felsége határozatát csakis annak utján, mint közege utján hozta nyilvánosságra ; de az ő Felségének határozata marad mindaddig, mig azt kifejezetten ismét újra vissza nem vonja. De ha ezen elhatározás kinyilvánítása csak helytartótanácsi intézménynek tekintetnék is. még akkor sem lehetne érvényességét, jogosságát, hatályát egyszerűen elvetni ; mert számos, ugyanezen időben keletkezett udvari cancellári rendeletek és helytartótanácsi intézmények daczára, h. későbbi szentesitett törvények által jóvá nem hagyattak, még az alkotmányos időszakban is, a törvényhozás működésének ideje alatt is jogerővel bírtak s birnak; sőt van olyan is, melyet maga a felelős ministerium jogérvényben levőnek jelentett ki. (78. szept. 27. 17619. sz. közoktatásügyi minist, rendelet.)