Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

200 ÖRÖKLÉSI JOG. Öröklés ad b) Hogy örökhagyó Girk György pécsi volt püspöktől ő Felsége a egyházi sze- senki által meg nem támadható legfőbb kegyúri és felségi jogából kifolyómélyek után. lag megadott szabad végrendelkezhetési jogot bekövetkezett halála előtt A főpapok elvonta volna. felp. maga sem állítja; h. pedig ezen megadott consensus végrendelke- regius az ideiglenes törvényszabály 1. §. által megszüntettetett volna, teljes zési joga. lehetetlenség és nem állhat; mert a mely jogot csak ő Felsége adhat, azon jogot, ha megadta, csak ő vonhatja el; már pedig a hivatolt és általa szentesitett ideiglenes törvénykezési szabályok 1. §-ával el nem vonhatta a megadott consensus regiust, midőn ugyanazt 1863. évben fenállónak lenni kijelenti, tehát saját tényének ellenkezőjét nem nyilvánithatta volna; továbbá az 0. B. E. 18. §-ában, a perrendtartás 593. §-ában az államkincstár öröklési joga ismét szabályozva van és ezen utóbbi alkotmányos uton hozott törvényt ő Felsége szentesitette is ; ezekből következve ő Felségének saját tényei igazolják, h. sem ő neki, sem az ideiglenes törvényszabályokat alkotó bizottságnak szándoka nem volt a megadott consensus regiust visszavonni. Miután pedig ő Felsége vissza nem vonta a már adott királyi beleegyezést, az ideiglenes törvényszabályokat alkotó bizottság — ha szándokában lett volna is — vissza nem vonhatta ; mert nem tartozott az ő jogkörébe, mert továbbá ezen bizottság csak a magánjogi törvények szervezésével bízatott meg; a főpapok végrendelkezési jogosultsága pedig, a közjogba vágó legfelsőbb kegyúri jogból veszi kifolyását, tehát közjogi kérdés tárgyát is képezi. Hogy örökhagyó Girk György volt pécsi püspök a többi főpapokkal együttesen nyert szabad végrendelkezési jogot halálakor még bírta, igazolják a felp. által hangoztatott legfőbb bírósági ítéletek is ; mert 1883. jan. 31. 3897. és 7663. számok a. hozott curiai ítéletek mindegyike, az ő Felsége által szabad korlátlan jogánál fogva megadott consensus regius megszűntét 1871. máj. 1-ére teszik, mert az ekkor kelt cultusministeri körirat állítólag ő Felsége elhatározását tartalmazza; néhai Girk György pedig 1867. szept. 9-én alkotta végrendeletét. Elmozdítandó volt felp. keresetével : 4. mert a felp.-i és alp.-i periratok a most hivatolt, ugy felp. által C. D. E. és F. alatt csatolt curiai Ítéletek, ugy az 1871. máj. 1-én kelt cultusminiszteri rendelet szövege és szükségessége tanúsítják azon körülményt, h. a főpapok szabad végrendelkezhetési jogára vonatkozó törvény és egyezmény fen- vagy nem állása nem csak a főpapok, hanem más fontos tényezők előtt is még örökhagyó halála után is kétséges volt; minth. pedig: hol a törvény világosan és határozottan nem rendelkezik, annak rendelkezése nem megszorítva, hanem bővítve magyarázandó; már egymaga ezen indok is Girk György végrendeletének érvényessége mellett harczol. (83. nov. 29. 4572. és 4588.) Bp. tábla: Felp. kir. kincstári néhai Girk György pécsi püspök 1867. szept 9-én kelt végrendeletét azon alapon kéri érvénytelennek kimondani és a hagyatékot egy harmadrészben törvényes öröklés czimén a kir. kincstár részére megitéltetni, mert nevezett örökhagyó az 1715. évi XVI. t.-cz. és az abba felvett Kollonich-féle egyezmény ellenére szabad végrendelkezhetési joggal felruházva nem lett, s igy egész vagyonáról engedély nélkül végrendelkezett. Tek. azonban, h. az' 1863. febr. 7-én kelt és a m. kir. helytartótanács által azon évi 22727. sz. a. közzétett legfelsőbb elhatározás folytán a katholikus főpapoknak az 1855. évi concordatumban megadott végrendelkezési engedély fentartatott. Tek. továbbá, h. a főpapok csak az 1871. évi