Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. anyáról édestestvérei, hanem ezekkel egyenlően azon testvérei is örökösöd- Hitbizományi nek. kik apjának egy korábbi házasságából származtak. És ha végre igy az öröklés, utóörökösödés beállta után valamennyi utóörökös végrendelet s leszármazók Mostoha gyernélkül elhalt: az egész apáról hárult vagyon az apa korábbi házasságából méhek utoszármazott gyermekekre száll. Ellenben az utóörökösöknek oly anyai test- öröklése. vére, ki anyjoknak egy más házasságából származott, az ő apai ági vagyonukból törvényes örökséget a mondott esetekben nem követelhet. (84. nov. 6. 3057. M. I. 78.) 1. Curia: fia az anya végrendeletben kiskorú gyermekének végrendelet Az anya regnélküli elhalálozása esetére hitbizományi helyettesítés utján férjét tette örö- ^ggáiiypitott kösévé, ezzel a törvényes örökösök öröklési igényét megszüntette. (82. febr. u%é>öroklés l i28. 8279/81. Dt. I. 261.) hatásaaférjre 2. Curia: Az örökhagyó n 'ö végrendeletében gyermekét örökösének, férjét pedig a gyermek elhalálozása esetére (még akkor is, ha újra nó'sülne) utóörökösének nevezvén : a férj az utóörökséget nem szerezhette meg s igy második házasságából származott gyermekeire sem szállithatta át, ha örökösül nevezett első házasságbóli gyermekét nem élte tul. Ily esetben az örökösül nevezett gyermek halála után az a vagyon, mely reá anyjáról hárult, az anyai ágra (anyja testvéreire s ezek leszármazóira) száll vissza, mint ági örökség. Ellenben a gyermek életében az ő anyai vagyonának jövedelmeiből gyámi kezelés alatt megtakarított pénzösszeg szerzeménynek tekintendő s mint ilyen a parentalis öröklési rend szerint az ő szülei ágára (apáról testvéreire) száll — a nagyapai ágnak (anyja testvéreinek s ennek leszármazóinak) kizárásával. (87. jun. 8. 6103/86. M. I. 163.) 3. Bp. tábla: Peres felek egyetértenek abban, h. a kereseti ingatlanok Csőreg György örökhagyóra, nejének Soós Zsuzsannának B. alatt csatolt végrendelete alapján jutottak, és h. Csőreg Györgynek, valamint nejének e perben szereplő rokonain kivül törvényes öröklés czimén fellépni jogosult más rokonai nincsenek. A vita egyedül a körül forog, vájjon a Csőreg György hagyatékához tartozó kereseti ingatlanokban, Csőreg György után/ a törvényes öröklésnek, avagy a Soós Zsuzsánna végrendelete alapján való öröklésnek van-e helye? ill. a B. alatti végrendeletben Soós Zsuzsánna rokonai javára szóló utóöröklés iránti intézkedés ? A tábla ugy találta, h. a B. alatti végrendeletben Soós Zsuzsánna rokonai javára az utóöröklés biztositva s ekként a kereseti ingatlanokra nézve eme végrendeleten alapuló öröklésnek van helye. A B. alatti végrendelet azon intézkedésében ugyanis, mely szerint Soós Zsuzsánna összes ingó és ingatlan vagyonát szabad rendelkezési tulajdonjoggal ugyan, de oly módon hagyta férjének. Csőreg Györgynek, h. ez azok felett ugy intézkedjék, s halála esetére ugy ossza meg a Soós Zsuzsanna rokonai között, a mint ezek azt megérdemlik, ebben Soós Zsuzsannának nyilvánvalóan az az akarata nyert kifejezést, h. férje Csőreg György, a mig él, korlátlanul élvezheti a neje vagyonát, halálesetre szóló semmi oly intézkedést, mely neje rokonait a vagyonból teljesen kirekesztené, nem teliét; és csak arra nyert felhatalmazást, h. ezen rokonok közül azt vagy azokat, a kit vagy a kiket érdemesnek tart, nagyobb előnyben részesíthesse a többinél, sőt az érdemetleneket az érdemes rokon javára esetleg ki is zárjhatja. Ezt erősiti meg a B. alatti végrendelet abbeli kitétele is, mely szerint Csőreg Györgyöt életében a neje vagyonában háborgatni nem szabad. Csőreg az 1884. febr. 9. napján kelt közvégrendeletében, leszámítva