Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

12 CSALÁDI JOG. Válóokok a 22. §-ának 5. p. szerint az izr. vallású felek között létrejött házasság az zsidóknál, egyik fél ellenzése mellett is felbontható :' jelen esetben a felbontást annál Keserités. is inkább ki kellett mondani, mevt az alp. kifogásai komoly okoknak el nem fogadtathatnak és csak a per húzására czélozottaknak tekintendők. (86. okt. 13. 5906. Dt. XVI. 19.) 2. Bp. tszék: Alperes azt. h. nejével történt egybekelés alkalmával 29,200 frtnyi készpénzbeli hozományt átvett legyen s h. ő ezen reábízott hozományi összeget saját vagyonával együtt, mely, saját beismerése szerint is, mintegy 14,000 frt értékre rágott, e rövid idő alatt tőzsdeügynöki minőségében elveszitette, sőt nejének ékszereit is a maga czéljára elzálogosította : önmaga beismerte, azon kereseti állítás pedig, hogy alp. ugy neje, mint három kiskorú gyermek ellátására nem képes, a felp.-ileg becsatolt s alp.-ileg nem kifogásolt végrehajtási zálogolási jegyzőkönyvvel kétségkívül begyőzöttnek s ekként a válás alapjául vett alp. rendetlen életkövetése, házastársa vagyonának legnagyobb mérvbeni veszélyeztetése s ezekből kifolyólag felp. érzékeny keseritése teljesen igazoltnak veendő. — Miután pedig a felek között kibékülést sem a rabbmatus, sem az ezen biróság előtti békéltetési kísérletek nem eredményeztek, de felp. határozott válási akaratánál fogva kibékülésükre mi remény se mutatkozik, annál kevésbé, mivel alp.-nek a házassági kötelék fentartásához való ragaszkodása szemben a neje vagyonának oly rövid idő alatti elhurczolásával s azzal, h. neje s gyermekeinek eltartásáról nem gondoskodik, mellékes érdekből származónak tekinthető s alp. azt, hogy a felp.-i vagyon nem önhibájából veszíttetett el, nem is áliitotta, még kevésbé, h. annak bizonyítását mkisérlette : mindezen okoknál fogva a felek között fennállott házassági kötelék az 1863. évi nov. 6-án kiadott udv. kanczelláriai rendelet 22. §-a értelmében felbontannó s alp. a válólevélnek neje részére való kiadására kötelezendő volt. (85. febr. 4. 677.) — Curia : Hhagyja. (885. decz. 29. I. 86. 6.) b) Hűtlen el- ±. Bp. tszék: B. Regina és D. (jelenleg B.) Sándor héber vallást hagyás. követő házastársak között Budapesten 1873. évi okt. 19-én létrejött házassági kötelék végleg felbontatik stb. Indokok : Felp.-nőnek kereseti amaz állítása, h. alp. őt 1878. évi jun. elején elhagyta s ezen idő óta sem felp.-nő, sem a kiskorú gyermek tartásáról nem gondoskodott, begyőzöttnek veendő alp. ellenirati ama beismerésével, mely szerint 1878. évi jun. hó elején, midőn nejének az általa állítólag követelt pénzt átadni nem tudta, neje, édes anyja és bátyja által felbőszítve a közös lakást elhagyni és saját szüleihez költözködni kénytelenittetett és pedig annyival inkább, miután alp. azt, h. felp.-nő avagy ennek szillei kergették el alp -t a közös lakásból, avagy h. ott maradása lehetlenittetett volna, felp. tagadása ellenében nem bizonyította, azt pedig, h. alp. felp.-nöt, öt vjabbi lakásán, t. i. saját szülei házában való követésre felhívta és h. alp. felp.-nöt gyermekével együtt saját szülei házánál is — hová ő állítólag menekülni kénytelenittetettt — eltartani képes is lett volna: alp. nem is állította, még kevésbé igazolta ; tek. továbbá, h. a peres házasfelek között kibékülést sem a rabbinatus, sem a biróság előtti békéltetési kísérletek sem eredményeztek, de felp. határozott válási akaratánál és alp. magatartásánál fogva, mely szerint nejének és gyermekének magához vétele végett 1878. év óta lépéseket meg nem kísérlett s így a per során nyilvánított kibékülési szándók őszintének nem vehető, kibékülésükre mi remény sem mutatkozik, ennek folytán a felek között fennállott házassági kötelék