Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

182 ÖRÖKLÉS] JOG. Halál esetére szóló ajándékozás. Lemondás az örökségről. Az örökség birtokbavétele.* * L. alább az örökösödési perre és az öröklési eljárásra vonatkozó határozatokat is. G. Bp. tábla: Ha a hitelező az adós elleni követelését az esetre, ha az •az ő életében ki nem fizettetnék, az adósra hagyja, illetve azt elengedi : ez halálesetre szóló ajándékozást képez. A hitelező örökösei az adós ellen a kötelezvények alapján fellépvén, az a fenti kifogással él. Hely nem adatott a kifogásnak azért, mert az adós igényét a hagyatéki eljárás során nem érvényesitette, s mert a halálesetre szóló intézkedés az 1876 : XVI. t.-cz.-nek megfelelően kiállítva nincsen s oly örökösödési jogokat érint, melyek felett a sommás eljárásban határozni nem lehet. (12503/86. Dt. XVII. 324.) 7. Curia : Vlmely életben levő egyén halálesetre tett intézkedései annak életében keresettel meg nem támadhatók. (90. okt. 23. 3433. Ü.L. 90. 49.) 1. Curia: A m.-birói Ítélet még annálfogva is helybenhagyatik, mert alaptalan felp.-éknek azon érvelése, h. anyjuk J. Mária előbb halván el mint örökhagyóid. J. György, ők— t. i. az unokák— közvetlen hivatvák az öröklésre, annál inkább, mivel anyjuk éltében oly jogról, a mely meg nem nyílott, le sem mondhatott. Mert felp.-ek id. J. György hagyatékában csupán anyjuk jogán örökölhetnek, ha tehát anyjuk ellenében bizonyittatik, miként az örökrésze tekintetében magát kielégítettnek nyilvánította, azon esetben az is kétségtelen, h. felp.-ek többé öröklési joggal nem bírhatnak, mivel ellenkező esetben a hagyatékból két gyermekrészt kapnának. Azon érvelésük pedig, h. anyjuk öröklési igényeiről az apja éltében le sem mondhatott volna, semmi törvényes alappal nem bír. (87. jan. 11. 4904/86. J. 88. 29.) 2. Curia: Az adósnak nem áll jogában harmadik személy hátrányára örökjogáról lemondani, midőn ezen harmadik személy korábban ellenében a reá háramlandó örökségre követelése erejéig zálogjogot nyert. (3132/82. Dt. II. 88.) 3. Bp. tábla: Az örökségről való lemondás kötelezi a lemondó csődtömegét is, mivel ez nem birhat több joggal, mint a közadós, kinek jogaiba lépett. (83. jun. 26. 15888. Dt. VI. 329.) 4. Curia: Jóllehet elsőrendű alp. reá nézve érvényes és általa kötelezőnek elismert osztályegyezségben örökségéről felp. javára lemondott, ha az osztályegyezség a többi alp.-ekre nézve érvénytelen, azon egyezség alapján az illető öröklési ügy elbírálható nem lévén, elsőrendű alp.-nek örökrésze sem állapitható meg. (82. jan. 26. 6466/81. Dt. I. 279.) 5. Curia: Ha a végrendeleti általános örökös az örökséget el nem fogadta, a törvényes öröklésre igényt támasztó és birtokon kivül levő fél pedig törvényes örökösödési jogát azon világos kijelentés mellett kívánja elismertetni, h. a végrendelet a hagyományok tekintetében hatályát vesztette, a szinte birtokon kivül levő és esetleg örökösöknek is tekinthető hagyományosok ellen, mint a végrendelet hatályát mtámadó fél, perre utasítandó. (89. nov. 7. 8234. Ü. L. 89. 46.) 1. Curia : Ha alp. arra kötelezte magát, h. a hagyatéki ingatlanokból felp.-re eső osztályrészt készpénzben fogja kifizetni és ezen kötelezettség teljesítésére bizonyos idő mhatározva nem lett: alp.-nek fizetési kötelezettsége az ingatlanoknak birtokba és használatba vételekor beállottnak tekintendő. (84. decz. 4. 3349. Dt. X. 278.) 2. Bp. tábla : Az ország erdélyi részében hatályban lévő oszlr. polg. tkv. 797. §-a szerint a hagyaték birói átadása az örökség birtokbavételének elengedhetlen feltétele lévén, mindaddig, mig ez meg nem történik, az örökösök a hagyaték képviseletére nem jogosultak, miből önként következik,