Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
156 ÖRÖKLÉSI JOG. Végrendeleti 3. Curia : Nem felel meg az 1876 : XVI. t.-cz. 5. §-ának és azérl öröklés. érvénytelen az oly írásbeli, a tanuk előtt fel nem olvasott magánvégrendelet, A végrendelet a melynek záradékában a tanuk bizonyítják, h. »a végrendelkező éppen ugy alaki kel'ékei. végrendelkezett, mint fentebb írva vagyon«, de azt nem bizonyítják, h. a 1876: XVI. végrendelkező az okiratot saját végrendeletének jelentette ki. (88. nov. 7. t. ez. 5. §. 1826. Dt. XXII. 36.) 4. Bp. tábla: Felp.-t keresetével el kellett utasítani, mert a szóban forgó végrendelet az 1876. XVI. t.-cz. 5. §-ban előszabott kellékeknek mfelel azon körülmény, h. a végrendeleti kijelentés és a végrendelet aláírása temjének mtörténte az okiraton nem a végrendelkező aláírása után, hanem ennek aláírása előtt a végrendeleti intézkedés szövegével egijbefüggőleg tanusittatik, az okirat végrendeleti érvényének hatálytalanítására nem bír befolyással, minth. a törvény nem rendelkezik arról, h. a végrendeleti okiraton záradék és éppen elkülönített alakban szerkesztessék és egyébként is az általános jogi fogalmak szerint valamely okiratnak aláírása annak bizonyításául történik, h. az aláírás felett irt szöveg tartalma a valóságnak megfelel, jelen esetben tehát az által, h. a tanuk az 1876. XVI. t.-cz. 4. és 5. §§-nak megfelelő módon és számban a végrendeleti okiratot részben a végrendelkező aláírása mellett, részben pedig az alatt tanuminőségben aláírták, bebizonyitottnak veendő, a végrendeleti okirat szövegében felhozott azon ténynek valódisága, mely szerint a végrendeleti okirat a tanuk együttes jelenlétében lett végrendeletnek kinyilvánítva és végrendelkező által aláírva. Curia: Hhagyja. (88. jan. 17. 4431/87. C. L. 88. 5.) Ezzel ellenkező: 5. Bp. tábla : A végrendelet szövegében, a végrendeleti tanuknak az 5. §-ban kivánt bizonyítványa benfoglaltatik ugyan, miután azonban végrendelkező az okiratot a tanuk bizonyítványa után irta alá, nyilvánvaló, h. a tanuk bizonyítványában, még akkor, mikor a bizonyítás tétetik, meg nem történhetett cselekmény igazoltatik, mi kizárja az igazolás komolyságát is ; de egyébiránt az 1876. évi XVI t.-cz. 5. §-a világosan azt rendeli, hogy az igazolás az okiraton, nem pedig az okiratban, mi különben a dolog rendje szerint nem is lehetséges, történjék; ezen bizonyítvány, a törvény által mkivánt bizonyítási módnak és alaknak mfelelő nem lévén, a mtámadott végrendelet szinte nélkülözi a törvényben mhatározott alakiságot. (83. ápr. 18. 6040. Dt. VI. 292.) 6. Curia: Az érvénytelenittetni kért végrendeletre vezetett záradékban foglaltak szerint a végrendelet tartalma a tanuk előtt nemcsak, hogy ismeretes volt, hanem az egész végrendelkezést az örökhagyó a tanuk együttes jelenlétében tette. Mely által bizonyítottnak veendő ugy az, hogy a végrendelet az örökhagyó valódi akaratának kifolyása, mind az, a mit felp.-ek különben kétségbe sem vontak, h. a végrendeletet a végrendelkező a tanuk előtt irta alá. Ily körülmények között magában véve azt, hogy a mtámadott végrendeletre vezetett záradék az 5. §. rendeletének teljesen meg nem felel, a végrendelet érvénytelennek nyilvánítására törvényes alapul annál kevésbé szolgálhat, minth. az 5. §-nak helyes értelmezése szerint azon §-nak a végrendelkezése az esetben kell, h. szigorít alkalmazást nyerjen, midőn a végrendeleti tanuk a végrendelet tartalmát nem ismerik. (85. okt. 21. 3283. Ü. L. 85.) Q ^ 1—6. Curia: Magánvégrendeleteknél magából a végrendeletből kell kitűnni, hogy az 1876. évi 16. t.-cz. 1—6. §§-ban előirt szabályok a végrendelet alkotásánál megtartattak. A tanuknak utólagos kihallgatása és azok
