Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

152 ÖRÖKLÉSI JOG. III. Végrendeleti öröklés. Végrendelke- 1. Lfi.: Végrendelkezési képességgel minden személy bir, a ki 12 éves zésilcépessség. korát túlhaladta. (75. febr. 4. 635. Dt. r. f. XII. 53.) 2. Lft.: Gyenge elméjűnek jogérvényes birói határozattal nem nyilvánított egyén, ha gondnokság alá is van Itelyezve, érvényes végrendeletet alkothat(71. márcz. 23. 4943/70. Dt. r. f. IV. 21.) 3—4. Lft.: Azon körülmény, h. vki szellemi tehetségeinek fogyatkozása miatt gondnokság alá helyeztetett, ha valóságos ó'rültsége meg nem állapitható, azt végrendelkezési jogától meg nem fosztja és az ily egyén által tett végrendelet érvényesnek tekintendő. (72. jan. 24. 72. Dt. XI. 57.) Azonos: Bp. tábla: 83. ápr. 10. 6010. (Dt. VI. 292.) 5. Curia: Habár a tanuk egy része bizonyságot tesz aról, h. az örökhagyónak már aggkoránál fogva is beszédmódjában és emlékező tehetségében némi fogyatkozás észlelhető volt, a nem szakértő egyének által felhozott ezen tényekből azonban azt, h. az örökhagyó állapota olyan volt, mely szerint az ész használatával s igy cselekvési képességgel nem birt volna, még biztosan következtetni sem lehet s annál kevésbé lehet közvetlenül bizonyítottnak venni. (85. ápr. 88. 034/84. Dt. XI. 236.) 6. Curia: A végrendelet alkotásánál jelen volt tanuk vallomásából az tűnik ki, h. végrendelkező F. J. nem volt sem néma, sem teljesen süket, hanem csupán dadogósan beszélt, ezen tényből tehát következik, miként bizalmi személynek alkalmazására szükség nem volt. (89. jun. 5. 10156. Ü. L. 89. 26.) Végrendeleti 1* ^fi. : Egyházak és egyházi személyek (holt kéz) ingatlan javak öröklésre váló szerzésére, tehát ingatlanokat tárgyazó örökség elfogadására is csak fejedelmi képessség jóváhagyással birnak képességgel. (76. febr. 23. 2597.) A végrendelet 1. Curia: Az alakilag hiányos végrendelet is teljes hatálylyal bir alaki kellékei, oly törvényes örökössel szemben, a ki azt érvényesnek kötelezőleg elfogadta, ill. megtámadási jogáról lemondott. Ámde azon puszta tény, h. az illető örökös, kinek a végrendelettel szemben többhez volna joga, a végrendeletben neki szánt vagyonrészeket birtokba vette, még nem tekinthető ily kötelező elfogadásnak, ill. lemondásnak, hanem ehhez egyezség erejével biró kötelező nyilatkozat vagy ennek megfelelő tény kivántatik. (89. máj. 8. 9297/1888. J. 89. 105.) 2—3. Curia : A végrendelet külkellékeit tárgyazó törvény szószerint a legszorosabban magyarázható. A végrendeleti külkellék hiánya tanuk által nem pótoltathatik. (86. szept. 22. 3474. Dt. XVI. 48.) Azonos: Bp. tábla: 83. ápr. 18. 6040. (Dt. VI. 292.) a) Id törv ^fi. : A végrendelet érvényéhez csak a kellő számú tanuk együttes szab 5 6 §§ jelenléte s az, h. az irni nem tudó végrendelkező előtt végrendelete felol1717: XXVII. f cz* * Az 1876 : XVI. t -cz. 37. §-ának c) pontjára való tekintettel szükségesnek találtuk az ama t.-cz. hatálybalépte előtt fenállott, ill. az országbírói értekezlet által megállapított szabályok szerint alkotott végrendeletek külső kellékeire vonatkozó fontosabb határozatok közlését is.